A pénzügyminiszter pénteki bejelentése szerint az adósságfinanszírozás átalakítása jegyében idén az első félévben nem devizában, hanem forintban denominált kötvényekből fizetnék vissza az ebben az évben még hátralévő 800 millió dolláros tőketartozás, valamint az ezzel hozzávetőleg megegyező összegű kamattartozás időarányos részét (NAPI Gazdaság, 2000. március 18., 1-3. oldal).
Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő elemzője szerint a költségvetés nettó finanszírozási igénye idén 500 milliárd forint alatt van. A pénzügyminiszter által említett összeg - ha csak a 800 millió dollár kamatkiadást nézzük - önmagában több mint 200 milliárd forint.
Ha ezt kellene forintban megújítani, akkor a nettó állampapír-kibocsátást az első félévben 100 százalékkal kellene növelni, márpedig a piac ezt nem bírná el - véli az elemző. Török Attila, a Postabank Értékpapír Rt. vezető közgazdásza szerint a pénzügyminiszter nyilatkozatából mindössze annyi derül ki világosan, hogy a kormányzat nem akarja devizában megújítani lejáró adósságát. Az egyelőre homályban marad, hogy állampapírból többet dobnak-e a piacra vagy sem. Ha nincs többletkibocsátás, akkor a lejáró devizakötvényeket a jegybank devizatartalékából fizetnék ki, ami nem érintené a forint árfolyamát.
Varga Csaba, a Citibank elemzője úgy véli, hogy a pénzügyminiszter szavaiból körülbelül 250 milliárd forint értékű többlet-kötvénykibocsátásra lehet következtetni. A papírok leginkább 2-3 éves, esetleg 5 éves futamidejűek lehetnek. Az elemző elképzelhetőnek tartja, hogy a piac ekkora mennyiséget is lenyel.
Más elemzők szerint ugyanakkor korántsem biztos, hogy a kormány tényleg 200 milliárd forint értékű kötvényt akar lenyomni a piac torkán, már az is tiszta haszon, ha ennek csak egy részét sikerül beadni. Rosszmájú elemzők szerint elképzelhető, hogy a pénzügyi tárca valójában nem látja annyira fényesen a következő év makrogazdasági helyzetét, így érdekében állhat most olcsón "bezsákolni" az államadósságot.
A pénzügyminiszter pénteki nyilatkozata szerint a három hónapos diszkontkincstárjegyek aukcióján a szokásos 20 milliárd forint körüli felkínált mennyiséget negyedére kellene csökkenteni, a hosszabb papírok felé terelve ezzel a befektetői keresletet. Piaci információk szerint az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) nem tud a pénzügyminiszter kezdeményezéséről, a jövő heti aukción 10 milliárd forint lesz a meghirdetett mennyiség, s hasonló "információhiány" jellemzi az ÁKK-t a devizaadósság forintban való megújításával kapcsolatban is.
D. GY.
**** KERETBEN ****
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) arra hívta fel Magyarország figyelmét, hogy csökkentse minél előbb egy számjegyűre az infláció ütemét. Egyúttal arra is figyelmeztette, hogy ha a gazdasági növekedés a vártnál nagyobb lesz, akkor csökkenteni kell a költségvetés hiányát. Az IMF szerint a magyar gazdaság 2000-ben legalább 4,5 százalékkal bővül a tavalyi 4,2 százalék után. A szervezet az idei inflációról nem adott előrejelzést. A további kamatcsökkentéssel óvatosnak kell lenniük a magyar hatóságoknak - véli az IMF. A valutaalap az idei magyar költségvetést megfelelőnek tartja, de változatlanul sürgeti az állami szektor létszámának további mérséklését és az állami kiadások szigorú ellenőrzését.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) arra hívta fel Magyarország figyelmét, hogy csökkentse minél előbb egy számjegyűre az infláció ütemét. Egyúttal arra is figyelmeztette, hogy ha a gazdasági növekedés a vártnál nagyobb lesz, akkor csökkenteni kell a költségvetés hiányát. Az IMF szerint a magyar gazdaság 2000-ben legalább 4,5 százalékkal bővül a tavalyi 4,2 százalék után. A szervezet az idei inflációról nem adott előrejelzést. A további kamatcsökkentéssel óvatosnak kell lenniük a magyar hatóságoknak - véli az IMF. A valutaalap az idei magyar költségvetést megfelelőnek tartja, de változatlanul sürgeti az állami szektor létszámának további mérséklését és az állami kiadások szigorú ellenőrzését.
x
A jelek szerint a piac továbbra is a kormányzattól eltérően ítéli meg a makrogazdasági helyzetet. A pénzügyminiszter pénteken nyilvánosságra hozta a jövő évi büdzsé főbb számait. A lapunk által februárban készített makrogazdasági felmérés szerint például jövőre 6,24 százalék lesz az éves átlagos infláció, míg a költségvetést a jelenlegi helyzet szerint 4-6 százalékkal tervezik. Az elemzők prognózisai 5,7 százaléktól 7 százalékig szóródtak, így az általuk mondott legalacsonyabb érték is jóval magasabb, mint a pénzügyminiszter által említett minimum. Kicsit közelebb áll egymáshoz a lakossági fogyasztás emelkedéséről alkotott elemzői és kormányzati vélemény. A piac konszenzusunk szerint átlagosan csaknem 4,2 százalékos fogyasztásbővüléssel számol jövőre - a két szélsőérték 2,9 és 4,9 százalék -, ezzel szemben a költségvetési irányszám 4-4,5 százalék.