Az alacsony fizetésűeknek kicsi az esélyük a feljebb jutásra

A Magyar Háztartás Panel adatain alapuló elemzés rávilágít, hogy 1992 és 1997 között jelentős mértékben ingadoztak a bérek. A foglalkoztatottak több mint 70 százaléka komoly keresetcsökkenést szenvedett el. Az alkalmazottak 45 százalékának vásárlóereje mintegy 20 százalékkal esett vissza. Enyhe - átlagosan 2,3 százalékos - reálbér-növekedés csak a foglalkoztatottak egytizedénél következett be.
Az átmenet vesztesei az idős és az alacsony iskolázottságú alkalmazottak, valamint azok voltak, akik 1992-ben a legmagasabb fizetési kategóriába tartoztak. Javult ugyanakkor a vizsgált időszak elején legalacsonyabb fizetéssel rendelkezők abszolút keresete.
A nagyobb - ráadásul kiegyenlítő jellegű - kereseti mobilitás ellensúlyozza az átmenettel járó megnövekedett kereseti egyenlőtlenséget. Ez az ellensúlyozó hatás Magyarországon jóval erősebb, mint a fejlett országokban - mutat rá a Tárki. Magyarország a kereseti különbségek OECD-rangsorában ma a középső résznél valamivel feljebb helyezkedik el. A keresetek egyenlőtlensége tehát magasabb, mint Németországban, de valamivel alacsonyabb, mint Nagy-Britanniában. A bérkülönbségek ugyanakkor nem kövültek meg úgy, mint más országokban. A kereseti mobilitás 1992 és 1997 között jóval magasabb volt Magyarországon, mint a fejlett országokban, a fizetések erőteljes ingadozása tehát több évvel a gazdasági szerkezetváltás után is jellemző maradt. Az OECD-országok közül itt volt a legalacsonyabb azon foglalkoztatottak aránya, akik öt év múltán is ugyanabba a kereseti kategóriába tartoztak.
A 90-es évek közepétől mégis egyre több jel utal arra, hogy a mobilitási ráta országszerte csökkenésnek indult. A keresetek ingadozásának erősödését okozó tényezők - a szaktudás különféle típusai iránti kereslet változása, a keresleti sokkot indukáló ipari struktúraváltás - kimondottan az átmenethez tartozó jelenségek, ezért a kutatók arra számítanak, hogy e tényezők hatása a gazdaság szerkezetének állandósulásával enyhül.
Több fejlett gazdasággal ellentétben Magyarországon a férfiak keresete általában változékonyabb, mint a nőké, a nőknek viszont nagyobb hányada - 32 százaléka - mozdult el felfelé a kereseti létrán. (A férfiaknál ez az arány 27 százalék.) A tartósan alacsony kereset veszélye Magyarországon lényegesen magasabb, mint az OECD más államaiban, és elsősorban a legalacsonyabb iskolázottságúakat fenyegeti. Az 1992-ben kiskeresetűnek számító alkalmazottak 56 százaléka öt év alatt eltűnt a munkaerőpiacról, 12 százalékuk munkanélkülivé vált. A legalacsonyabb fizetésből élők közül csak minden ötödik tud magasabb kereseti kategóriába kerülni.
(NAPI)