A reáljövedelem bővülése meghaladta a fogyasztásét

A lakosság reáljövedelme 1999-ben 5 százalékkal haladta meg a megelőző év szintjét, a fogyasztás - ami némi fáziskéséssel követi a jövedelmek változását - a KSH becslése szerint 4 százalékkal emelkedett. A jövedelemadó-sávokat és a társadalombiztosítási járulékra vonatkozó szabályokat figyelembe véve az elmúlt évben az egy főre jutó havi nettó kereset 50,1 ezer forint volt, ez reálértéken 2,5 százalékos növekedésnek felel meg. A szellemi tevékenységet végző munkavállalók átlagos bruttó bére 94 százalékkal haladta meg a fizikai munkakörben dolgozókét.
A jövedelem bővülését az egyes családoknál a gyerekszám is befolyásolta. A KSH modellszámításai szerint - a családi pótlék és a gyermekek utáni adókedvezmény összegét figyelembe véve - a családi kedvezmények a legalább átlagosan kereső gyermekes családok esetében gyermekszámtól függően 2-4 százalékponttal emelték a reáljövedelmet.
A gyarapodó jövedelem és az élelmiszerárak viszonylag alacsony inflációja átalakította a lakosság élelmiszer-fogyasztását. Az árcsökkenés következtében emelkedett a teljes fogyasztás, ám ezen belül csökkent a hús, növekedett viszont a zöldségfélék részaránya. A növekvő reáljövedelmek következtében az élelmezésre és a lakásfenntartásra fordított kiadások részesedése a teljes jövedelemből tavaly 56,7 százalékra csökkent az egy évvel korábbi 58,7 százalékról. A különbözetet a háztartások elsősorban fogyasztási cikkek vásárlására fordították.
A lakosság véleményében nem tükröződik a kedvezőbb jövedelmi helyzet. A köz vélekedése szerint tavaly a megélhetéshez 14,8 százalékkal nagyobb egy főre jutó havi nettó keresetre volt szükség, mint 1998-ban, miközben a fogyasztói árindex éves átlagban 10,0 százalékkal nőtt. A lakosság véleménye szerint 1999-ben a nagyon szűkös megélhetéshez 21,8, a szűköshöz 27,6, az átlagoshoz 39,0, a jóhoz 55,5, a nagyon jóhoz pedig 86,0 ezer forint egy főre jutó havi nettó jövedelem volt szükséges.
DOMOKOS LÁSZLÓ