Lapunk információi szerint ez év végén várható az ISO 9001:2000 minőségirányítási szabvány hatálybalépése. Azok a társaságok, amelyek már rendelkeznek ISO 9001, 9002 vagy 9003:1994 szabvány szerinti minőségbiztosítási rendszerrel - amelyeknek magyar megfelelői az MSZ EN ISO 9001, 9002 vagy 9003:1996 -, a nemzetközi elfogadástól számított három éven belül eldönthetik, áttér-nek-e a korszerűsített irányítási rendszerre vagy hagyják elveszni a már meglevő tanúsított rendszerüket is.
A szakemberek becslései meglehetősen eltérők az új rendszer esetleges többletköltségeiről, annál is inkább, mert a már tanúsított társaságok előtt is több út állhat. A legegyszerűbbnek az látszik, ha egy vállalatnak van jól működő ISO 9001-es vagy ISO 9002-es minőségbiztosítási rendszere, mert az ilyen cégek csak kiegészítik meglévő dokumentációjukat az új követelményekkel. A közvetlen költségek minimalizálására törekvő vállalatok számára a tanácsadó szervezetek néhány napos tanfolyamokat tartanak, ahol az adott cég minőségbiztosítási szakembere elsajátíthatja a váltással kapcsolatos alapvető ismereteket. A társaság összekötheti a váltást a tanúsítványt kiadó szervezet éves rendes felügyeleti látogatásával, bár a szakemberek szerint az áttérés az új szabványra teljes felülvizsgálatot igényel. Ezért a társaság dönthet úgy is, hogy a váltást, ha belefér a rendelkezésre álló időbe, hagyja az általában háromévenként esedékes újbóli teljes körű újraminősítésre. Ennek költsége lényegében megegyezik az eredeti tanúsításéval, tehát nem jelent többletet. További kérdés, hogy az adott társaság igénybe vesz-e felkészítő céget a váltás komoly megalapozása céljából. Mivel jelentős logikai váltáson ment keresztül a szabvány, a szakmai tanácsadók legalábbis érzik ennek létalapját. A korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy a felkészítés és a tanúsítás költsége rendkívül különböző a cégek méretétől és a megoldásra váró feladatok mennyiségétől függően: az összeg néhány százezer forinttól a tízmilliós nagyságrendig terjedhet.
Az ISO 9001:2000-es követelményrendszer és az ISO 9004:2000-es irányelv bevezetését az ISO 176-os számú, a reformért felelős technikai bizottságának széles körű közvélemény-kutatása előzte meg (Magyarország ebben nem vett részt). Ennek alapján készült el a szabványok munkaváltozata, majd a tagországok által történt véleményezés után a jelenleg érvényes szabványtervezet, amitől azonban a hozzáértők szerint kevéssé tér majd el el a végső változat. Ezt a dokumentumot a Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) is lefordította. Ezt térítés ellenében az érdeklődők rendelkezésére bocsátja és március végéig várja az észrevételeket. Ezt követően októberben várható a végső szabványtervezet megjelenése, amely - már csupán szerkesztési feladatokat elvégezve rajta - november-decemberben jelenhet meg és léphet hatályba nemzetközi szabványként.
A magukat most tanúsíttató cégeknek már ma is van lehetőségük beépíteni minőségbiztosítási rendszerükbe az új szabvány elveit, ám a felülvizsgálóknak bizonyítaniuk kell az új szabványra vonatkozó kompetenciájukat és maga az ISO 9001:2000-es szabvány szerinti tanúsítvány csak annak hatálybalépése után adható ki. Ezeket a szabályokat három nemzetközi grémium, az IAF (Nemzetközi Akkreditációs Fórum), az ISO/TC 176 és az ISO/Casco (a Nemzetközi Szabványosítási Szervezet Megfelelőségértékelési Bizottsága) közösen kiadott kommünikéje tartalmazza, amely sok más dokumentummal együtt az interneten is hozzáférhető a www.bsi.org.uk/iso-tc176-sc2 címen.
Az ISO 9001:2000-es szabvány Kránitz Péter, a Cequa Vezetési Tanácsadó Kft. szakértője szerint az eddigi "mérnöki", azaz a termelésre összpontosító szemlélet helyett inkább "közgazdasági" jellegű, tehát a vállalati folyamatok egészére koncentrál. Ez egyöntetű értékelések szerint azt jelenti, hogy sokkal nagyobb hangsúlyt kapott a vevők igényeinek beépítése a gyártás folyamatába avagy a szolgáltatásba. Sipos Gáborné, a Szenzor P-E Gazdaságmérnöki Kft. vezető tanácsadója - egyben az ISO munkájába bekapcsolódó öttagú magyar delegáció tagja - a hangsúlyeltolódást úgy magyarázta, hogy az új rendszerben sokkal körültekintőbben kell kezelni a vevői igényeket: a jelenlegi szisztémával szemben a vevői igények követelményekké alakítása nem a vevő, hanem a rendszert működtető szervezet feladata és ennek során figyelembe kell vennie a vevő által meg nem fogalmazott, de szükséges teendőket, termékjellemzőket és a jogi követelményeket is. Az új szabvány az 1994-ben kiadotthoz képest abban is eltér, hogy míg az előbbi "statikus", kevésbé koncentrál a folyamatos megújításra, az utóbbi az állandó és dinamikus fejlődésnek teremti meg a rendszerszerű alapjait. Ezt a szemléletbeli váltást az is alátámasztotta, hogy az időközben kidolgozott új szabványok, a környezetirányítást szabályozó ISO 14 000-es család, vagy az átfogó minőségirányítási filozófiaként elterjedt Total Quality Management (TQM) már a rendszer állandó tökéletesítését jelölik meg az egyik legfontosabb célként. Ebbe a gondolati rendszerbe az ISO 9001:2000-es sokkal inkább belehelyezhető, mint elődje. A harmadik lényeges különbség, hogy az új rendszer jobban idomul egy gazdálkodó szervezet mindennapi struktúrájához, felépítése folyamatközpontú, valamint nagyobb hangsúlyt fektet a vezetőség felelősségére, az erőforrás-gazdálkodásra és a tökéletesítésre, vagyis általában az irányítási tevékenységekre.
MARNITZ ISTVÁN
**** KERETBEN ****
A lapunk által megkérdezettek eltérően prognosztizálták az ISO 9001:2000 minőségirányítási szabvány bevezetésének várható hatását a magyarországi tanácsadói és tanúsítói piacra. Kránitz Péter szerint az új rendszer új alapokra kell helyezze a felkészítők tudásbázisát: az eddigi mérnöki szakmaspecifikusságot ki kell egészítsék átfogó közgazdasági ismeretekkel, gondolkodásmóddal. Úgy vélekedett, hogy a "kis, egyszemélyes tanácsadó kft.-k" szakmai kompetenciája éppúgy megkérdőjelezhető, mint gyors alkalmazkodóképességük. Sipos Gáborné is a szakma "kontárjainak" nevezte az "egyszemélyes" tanácsadó kft.-k jelentős részét, amelyeket úgy jellemzett, hogy volt minőségügyi vezetők vagy minőségbiztosító társaságok önállóvá vált volt munkatársaiból állnak; szerinte azonban ezek a jelenlegi piaci körülmények között még hosszú ideig fenn tudnak maradni. Siposné régi hiányosságként nevezte meg a tanácsadó cégek egyenkénti minősítésének hiányát, ami támpontot adhatna a magukat tanúsíttatni kívánó cégek számára a tanácsadó valódi felkészültségére vonatkozólag.
A lapunk által megkérdezettek eltérően prognosztizálták az ISO 9001:2000 minőségirányítási szabvány bevezetésének várható hatását a magyarországi tanácsadói és tanúsítói piacra. Kránitz Péter szerint az új rendszer új alapokra kell helyezze a felkészítők tudásbázisát: az eddigi mérnöki szakmaspecifikusságot ki kell egészítsék átfogó közgazdasági ismeretekkel, gondolkodásmóddal. Úgy vélekedett, hogy a "kis, egyszemélyes tanácsadó kft.-k" szakmai kompetenciája éppúgy megkérdőjelezhető, mint gyors alkalmazkodóképességük. Sipos Gáborné is a szakma "kontárjainak" nevezte az "egyszemélyes" tanácsadó kft.-k jelentős részét, amelyeket úgy jellemzett, hogy volt minőségügyi vezetők vagy minőségbiztosító társaságok önállóvá vált volt munkatársaiból állnak; szerinte azonban ezek a jelenlegi piaci körülmények között még hosszú ideig fenn tudnak maradni. Siposné régi hiányosságként nevezte meg a tanácsadó cégek egyenkénti minősítésének hiányát, ami támpontot adhatna a magukat tanúsíttatni kívánó cégek számára a tanácsadó valódi felkészültségére vonatkozólag.
x
Az ISO TC 176 műszaki bizottsága hosszas viták után úgy döntött, azok a cégek, szervezetek, amelyek a teljes termék- vagy szolgáltatási életciklust szabályozó ISO 9001:1994 helyett a terméktervezést nem tartalmazó ISO 9002-es szabványt vezették be - avagy elenyésző számban az ISO 9003-ast -, az ISO 9001:2000-es megjelenése után át kell térjenek erre a szabványra, hiszen a 9002-esre és 9003-asra nem dolgoznak ki megújított változatot. A jelenlegi elképzelések szerint azonban eredeti minőségbiztosítási stratégiájuk alapjain nem kell szükségképpen változtatniuk: úgynevezett "megengedett kizárásokkal" élhetnek: a számukra alkalmazhatatlan szabványpontokat nem kell megválaszolniuk a minőségirányítási rendszerükben, ezt azonban meg kell indokolniuk. Ez csak a termék-előállítást (szolgáltatást) szabályozó szabványfejezet elemeit érintheti, például a terméktervezést. Az ISO 9001-eshez hasonlóan átdolgozzák az ISO 9004-es irányelvet is: ez a rendszer tágabban vizsgálja a szervezet teljesítményének növelhetőségét, például a pénzügyi erőforrások, a tulajdonosi érdekek, az alvállalkozók érdekeinek figyelembevételével. A munka során összehangolták a szabványt és irányelvként alkalmazott párját.