Hamarosan indul a tavaszi vetés, s a gazdálkodókat a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) idén is arra ösztönzi a támogatási rendszerével, hogy minősített, azaz fémzárolt vetőmagot használjanak fel.
A terméktanács előző évek tendenciáiból kiinduló becslése szerint tavaszi búzából 6-7 ezer hektárt vethetnek be minősített vetőmaggal, míg a tavaszi zabból körülbelül 25 ezer, a tavaszi árpából pedig mintegy 100 ezer hektárt. A tavaszi árpánál 200-220 ezer, zabnál 70-80 ezer hektár területtel számolva így a vetésterület jelentős részén 40-50 százalékos vetőmag-felújítási arányt lehetne elérni, ami a jelenlegi magyarországi viszonyok mellett - bár az uniós arány 50 százalék fölötti - már jónak értékelhető. Ám ha a gazdák tavaszi árpából és tavaszi zabból az átlagosnál többet akarnak elvetni, Hullán szerint elképzelhető, hogy ezek vetőmagkészletei nem lesznek elegendőek. A terméktanács a II. fokú tavaszi árpa és a tavaszi zab idei, áfa nélküli végfelhasználói irányárát - amelytől lefelé 5 százalékkal lehet eltérni - csávázással együtt 48,3 ezer, csávázás nélkül 41,8 ezer forintban határozta meg.
Tavaszi búzára a korlátozott igények miatt nincs irányár, a tavaszi árpa idei irányára azonban mintegy 10 ezer forinttal magasabb, mint az FVM idei támogatási rendeletében meghatározott, szeptemberi átlagárat alapul vevő ár, jóllehet ehhez a vetőmag-áruhitel támogatása esetén az agrártárca ragaszkodik. Ebben a tavaly már bevált konstrukcióban a vetőmag-forgalmazók százszázalékos kamattámogatással és 80 százalékos állami hitelgaranciával vehetnek fel hitelt arra, hogy az egyelőre fizetésképtelen, a vételárat számukra a termés értékesítése után kiegyenlítő gazdálkodóknak időben biztosítsák a szaporítóanyagot. Idén az árkülönbözet mellett megfigyelők szerint az is gondokat okozhat, hogy a kezességvállalás hektáronként mindössze 6 ezer forintra vonatkozik, miközben egy hektárra - növényfajtól függően - az FVM adatai szerint is ennek legalább háromszorosáért kell vetőmagot vásárolni. Emiatt elképzelhető az is, hogy a kereskedők kivárnak és előbb korszerűtlen fajták vetőmagját értékesítik, a keresett fajták vetőmagját tartalékolják vagy - az idei irányáron - a készpénzes vevőknek adják el.
Hullán szerint komoly változás, hogy a vetőmagon keresztüli támogatásba a fontosabb növények mellett idén a kevésbé jelentősek is bekerültek. Úgy vélte, a normatív szubvenció, illetve annak kiterjesztése (idén a szántóföldi zöldség, továbbá szőlő- és gyümölcstermelés esetén is igényelhető a hektáronként 8 ezer forint) a minőségi termelést erősíti. A szántóföldi zöldségtermelők, valamint hibridvetőmag-előállítók számára további kedvező változás, hogy öntözéshez vízköbméterenként 3 forint normatív támogatáshoz juthatnak. Ez azért jelentős, mert mindkét tevékenységhez alapfeltétel az öntözés - hangsúlyozta az igazgató.
L. L.
