BUX 132484.92 -1,33 %
OTP 41660 -2,16 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Az MKK beolvad az MKIK-ba

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) és a Magyar Kézműves Kamara (MKK) tegnap aláírta az utóbbi MKIK-ba történő beolvadásáról szóló megállapodást. Mindkét szervezet egyetért abban, hogy a kötelező tagság megszüntetése után taglétszámuk a jelenlegi töredékére esik vissza.

2000. március 14. kedd, 00:00

A tegnap aláírt megállapodás értelmében és az érvényes törvényi előírásoknak megfelelően az egységes kamarai szervezetben az MKK egyharmados súllyal - önálló költségvetéssel nem rendelkező kollégiumként - szerepel majd. A kézműveseket képviselő személyeket az MKK maga választja, a döntéseket az MKIK nem bírálhatja felül. A beolvadást a törvényben megszabott március 31-i határidőig kell megvalósítani. Ezzel párhuzamosan a kamarák megyei szintű egyezkedése is zajlik, és a megyék többségében már sikerült megállapodni.
A kamarák számára a legfontosabb kérdés a taglétszám és a tagdíjbevételek várható alakulása, gazdasági és érdekérvényesítési szempontból egyaránt. November elseje után a tagság már nem önkéntes, ez pedig biztosan jelentős lemorzsolódással jár, aminek mértéke nehezen becsülhető.
A ma mintegy 650 ezer taggal rendelkező MKIK felmérése szerint a tagság kétharmada még nem döntötte el, hogy novembertől benn marad-e a szervezetben. Az ezt firtató kérdésre a megkérdezettek 14 százaléka igennel 20 százalékuk pedig nemmel válaszolt. Annak ellenére, hogy sokan csak a nyár végére döntenek, a realista prognózis szerint a mostani létszám csupán tíz százaléka marad jövőre is tag - véli Tolnay Lajos, az MKIK elnöke.
A több mint 160 ezer tagot számláló, elsősorban mikro- és kisvállalkozókat tömörítő MKK ennél optimistább, jelenlegi tagságuk mintegy 30 százalékára az önkéntes korszakban is számítanak. A kisebb visszaesést egyrészt arra alapozzák, hogy a kisvállalkozók számára szerződéskötéskor fontos referencia lehet a kamarai tagság megléte. Másrészt több igazolás - például a mestervizsga - továbbra is kamarai minősítéshez kötődik.
Mindkét szervezet úgy véli, hogy a tagdíjbevételek - amiből az MKIK tavaly 6,3 milliárd, az MKK mintegy 0,8 milliárd forinthoz jutott - október végéig folyamatosan folynak be. A 2001-es tagdíjkiesés mértéke viszont nehezen becsülhető, ezért a jövő év első negyedének esetleges finanszírozási nehézségeire felkészülve az idei kamarai büdzséből mintegy 100 millió forintot tesznek félre. Az MKIK ősztől a kisvállalkozóknál a jelenleginél magasabb, a nagyvállalatok esetében pedig alacsonyabb díjat alkalmazna, a pontos összeget azonban csak a taglétszám alakulásának ismeretében állapítják meg.
D. L.

**** KERETBEN ****
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) elnöke, Koji László szerint félő, hogy az önkéntes rendszerben a kamarai ellenőrzés a mostaninál szűkebb körre terjed ki. A BKIK tavaly - a rendőrséggel, a Főpolgármesteri Hivatallal, a fogyasztóvédelemmel és az adóhatósággal együttműködve - 3000 taxist és 168 vendéglátóegységet ellenőrzött. A gépkocsivezetők esetében 573 hiányosságot tártak fel, ezek 10 százaléka miatt vált szükségessé rendőri intézkedés, a tevékenységet pedig 75 esetben függesztették fel. Általános tapasztalat volt a nyugtaadási kötelezettség elmulasztása, a hamis számlatömb, a más rendszám és az álnév használata. Több alkalommal fordult elő az éjszakai tarifa nappali alkalmazása. A vendéglátó-ipari üzletek hatvan százaléka eleget tett ugyan besorolási kötelezettségeinek, ám minden második besorolás nem a valós állapotokat tükrözte. Az ellenőrzöttek többsége utólag pótolta hiányosságait.
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) elnöke, Koji László szerint félő, hogy az önkéntes rendszerben a kamarai ellenőrzés a mostaninál szűkebb körre terjed ki. A BKIK tavaly - a rendőrséggel, a Főpolgármesteri Hivatallal, a fogyasztóvédelemmel és az adóhatósággal együttműködve - 3000 taxist és 168 vendéglátóegységet ellenőrzött. A gépkocsivezetők esetében 573 hiányosságot tártak fel, ezek 10 százaléka miatt vált szükségessé rendőri intézkedés, a tevékenységet pedig 75 esetben függesztették fel. Általános tapasztalat volt a nyugtaadási kötelezettség elmulasztása, a hamis számlatömb, a más rendszám és az álnév használata. Több alkalommal fordult elő az éjszakai tarifa nappali alkalmazása. A vendéglátó-ipari üzletek hatvan százaléka eleget tett ugyan besorolási kötelezettségeinek, ám minden második besorolás nem a valós állapotokat tükrözte. Az ellenőrzöttek többsége utólag pótolta hiányosságait.
D. P.

Ez is érdekelhet