Nem szabad lazítani a fiskális szigoron

Közép-Kelet-Európa és Közép-Ázsia országainak gazdasági-politikai átalakulásai közül csak a lengyel és a magyar tapasztalatok egyértelműen jók - véli Bokros Lajos, aki jelenleg a Világbank pénzügyi tanácsadói szolgálatának igazgatója. A szakember abból az alkalomból tartott előadást a Pénzügykutató Rt.-ben, hogy öt évvel ezelőtt, 1995. március 12-én - a "fekete vasárnapon" - hirdette meg a Horn-kormány az akkori pénzügyminiszter nevével fémjelzett stabilizációs csomag bevezetését.
Bokros ma is helyesnek tartja az 1995-ös gazdasági megszorító intézkedéseket és úgy véli, a jelenlegi kormányzatnak sem szabad lazítania a fiskális szigoron.
Emlékeztetett arra, hogy az átmeneti gazdaságok közül a legjobb eredményeket elérők - a két "éltanuló" mellett az észt, a cseh és a szlovén gazdaság - teljesítményét is a makrogazdasági stabilitás megteremtése, a fájdalmas, a gazdaság egészére kiterjedő szerkezetátalakítás és a piacgazdaságnak megfelelő intézményrendszer kiépítése alapozta meg.
Az egykori pénzügyminiszter szerint a pénzügyi egyensúlyra való törekvésben Lengyelország bizonyult a legkövetkezetesebbnek, Magyarországon csupán a kilencvenes évek közepétől kezdődött el a stabilizációs folyamat. Ezzel együtt mára szinte minden hazai bank külföldi tulajdonba ment át, ami követendő példa lehet a többiek számára. A magyarországi bankprivatizációban is voltak hiányosságok, a külföldi vevők néha nem is tudták, hogy mit vesznek meg. Bokros szerint ezzel magyarázható, hogy tavaly egyes bankoknál nagy veszteség alakult ki, ami az általa - még a pénzügyminisztersége előtt - vezetett Budapest Bankra nem volt jellemző.
(NAPI)