BUX 132484.92 -1,33 %
OTP 41660 -2,16 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Az iparban visszatért az orosz válság előtti derűlátás

A GKI felmérése szerint februárban a lakosság és az üzleti szféra egyaránt egy hajszállal rosszabbnak ítélte gazdasági kilátásait, mint egy hónappal korábban. Kivételt csak az ipari cégek jelentettek, amelyek derűlátása az 1998-as orosz válság előtti időket idézi.

2000. március 13. hétfő, 00:00

A GKI Gazdaságkutató Rt. februári felmérése szerint az elmúlt hónapban sem az üzleti szféra, sem a lakosság gazdasági várakozásai nem változtak számottevően. Az intézet konjuntúra-indexének szezonálisan kiigazított értéke a vizsgált időszakban csak minimális mértékben csökkent.
A gazdasági társaságok közül a kereskedelmi cégek voltak a legborúlátóbbak a nemzetgazdaság egészét illetően, inflációs várakozásaik azonban némileg javultak januárhoz képest. Bár következő félévi üzleti lehetőségeiket derűlátóbban ítélték meg, mint az előző hónapban, a javulás elmaradt a korábbi években februárban megszokottól.
Az ipari cégek termelési kilátásaikat tekintve közel olyan bizakodóak, mint 1998 nyarán, az orosz válságot megelőző hónapokban. A belföldi lehetőségeikről alkotott képük januárhoz képest nem változott, az exportkilátások terén azonban jóval optimistábbak, áremelési szándékaikban pedig visszafogottabbak voltak. A gazdaság következő negyedévi kilátásait viszont mind a hazai, mind a külföldi tulajdonú termelővállalatok a korábbinál rosszabbnak találták.
A GKI szerint a lakosság várakozásai sem változtak jelentősen. A háztartások csekély mértékben lassuló inflációra és a munkanélküliek számának minimális apadására számítanak. Miközben ebben a körben továbbra is kiugróan magas a vásárlási kedv, a megtakarítási hajlandóság gyakorlatilag stagnál.
(NAPI)

**** KERETBEN ****
A Tárki januári állapotokat tükröző elemzése szerint a nagyobb, exportra termelő vállalatok minden konjunktúramutatója javult, a cégek 87 százaléka nyereséges gazdálkodásra számít 2000-ben. Sőt, a féléves kilátásaikat az eddiginél is sokkal optimistábban látják. A felmérés során megkérdezett vállalati vezetők nemcsak saját cégük helyzetét, de a magyar gazdaság állapotát és kilátásait is sokkal jobbnak ítélik meg, mint hat hónappal korábban. A lakástámogatási rendszer bejelentett változtatása minden bizonnyal elősegíti a gazdasági növekedést és a lakásmobilitást, viszont ez a lépés önmagában nem szélesíti a magyar középosztályt - vélik a Tárki kutatói. A nyugdíjrendszer átalakítása félbemaradt, az egészségügyben pedig számos anomália maradt fenn. Ezek közé tartozik a hálapénz rendszere, aminek megszüntetésére nincsenek érdemi elképzelések.
A Tárki januári állapotokat tükröző elemzése szerint a nagyobb, exportra termelő vállalatok minden konjunktúramutatója javult, a cégek 87 százaléka nyereséges gazdálkodásra számít 2000-ben. Sőt, a féléves kilátásaikat az eddiginél is sokkal optimistábban látják. A felmérés során megkérdezett vállalati vezetők nemcsak saját cégük helyzetét, de a magyar gazdaság állapotát és kilátásait is sokkal jobbnak ítélik meg, mint hat hónappal korábban. A lakástámogatási rendszer bejelentett változtatása minden bizonnyal elősegíti a gazdasági növekedést és a lakásmobilitást, viszont ez a lépés önmagában nem szélesíti a magyar középosztályt - vélik a Tárki kutatói. A nyugdíjrendszer átalakítása félbemaradt, az egészségügyben pedig számos anomália maradt fenn. Ezek közé tartozik a hálapénz rendszere, aminek megszüntetésére nincsenek érdemi elképzelések.

Ez is érdekelhet