Az önkormányzati beruházások részesedése a magyar GDP-ből az 1991-es 14,6 százalékról 1998-ban 12,6 százalékra csökkent - mondta Gurnik Ágnes, a Belügyminisztérium önkormányzati gazdasági főosztályának vezetője egy önkormányzati beruházási fórumon. A kilencvenes években mintegy 7800 beruházás kezdődött el 649 milliárd forint teljes költséggel (ebből 341 milliárd volt az állami támogatás), ezek a teljes lakosság 94 százalékát érintették.
Az önkormányzati beruházások "aranykora" 1990 és 1994 közé tehető, amikor a települések - törvényileg szabályozott keretek közt - megkapták a korábban állami kézben lévő ingó és ingatlan vagyont, igaz, ennek tetemes része azonnali felújításra és fejlesztésre szorult. Ugyanakkor erre alapozva indulhattak el az évtized elején az elmaradt közműfejlesztések.
A beruházások dinamikus növekedése 1995-ben, a Bokros-csomag következtében megtorpant. A jövedelmek elinflálódtak, s az önkormányzatok hirtelen megugró szociális támogatási igényekkel találták szembe magukat. A gazdálkodásukon belüli kényszerű forrásátcsoportosítás, illetve a meglóduló infláció megcsapolták a beruházási és fejlesztési forrásokat.
A visszaesés azonban csak időleges volt, mivel a települések a villamos és a gázközművek privatizációjából bevételhez jutottak, amelyeket 1997 és 1998 között javarészt fejlesztésekre fordítottak. Egyes önkormányzatok azonban felélték ezt a vagyont, mivel kénytelenek voltak működési kiadásokat finanszírozni a privatizációs bevételekből. Az utolsó nagyobb beruházási forrást a gázközművagyon privatizációja után járó - lapunk információi alapján 60 milliárd forint összegű - juttatás jelentheti, amit az önkormányzatok várhatóan még az idén megkapnak.
A települések ugyanis törvényellenességre hivatkozva a privatizációkor átadott 40 százaléknál nagyobb, 90 százalékos részesedést követeltek a gázközművek után, és keresetüknek az Alkotmánybíróság (Ab) két évvel ezelőtt helyt adott (az önkormányzatok villamosközmű-részesedésüket is vitatják, ám erre az Ab határozata nem terjedt ki). A kormány a különbözet kiegyenlítésére 50 milliárd forint értékű állampapírt különített el az ÁPV-nél, egyben szakértőket kért fel a jogos önkormányzati igények felmérésére. A vizsgálat alapján már készül a kormány-előterjesztés, és várhatóan még ebben a félévben az Országgyűlés elé kerülhet a vitát lezáró törvényjavaslat. Információink szerint a PricewaterhouseCoopers felmérése alapján a helyhatóságok mintegy 60 milliárdos igényét ismerik el jogosnak, ami jócskán elmarad a települések által elfogadhatónak tartott 100 milliárdos alsó küszöbtől.
Az állami juttatások elapadásával az önkormányzatok beruházásaik és fejlesztéseik finanszírozását a jövőben hitelből tudnák megoldani, azonban csak kevesen rendelkeznek megfelelő fedezettel. Hitelképességüket javítaná, ha több lenne a saját hatáskörükben kiszabható adó, de kiutat jelenthetnek az egyes feladatokra szerveződő önkormányzati társulások is.
Ront a helyzetükön, hogy az EU-csatlakozásig csak a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésére és a környezetvédelemre (elsősorban a hulladéktárolás és -feldolgozás problémáinak megoldására) több mint 3500 milliárd forintot kellene költeni. Ennek a feladatnak a teljesítése az esetleges átmeneti mentességekkel is csak ideig-óráig odázható el.
D. E. L.
**** KERETBEN ****
A magyarországi önkormányzatok vezetői idén településük helyzetének rosszabbodását várják, éves szinten 10 százalék körüli inflációval kalkulálnak - derül ki a Tárki felméréséből. Az önkormányzatok felénél a településen élők számának csökkenésére, a munkanélküliek és a segélyre szorulók számának emelkedésére számítanak.
A magyarországi önkormányzatok vezetői idén településük helyzetének rosszabbodását várják, éves szinten 10 százalék körüli inflációval kalkulálnak - derül ki a Tárki felméréséből. Az önkormányzatok felénél a településen élők számának csökkenésére, a munkanélküliek és a segélyre szorulók számának emelkedésére számítanak.