A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tegnap bejelentette, hogy állampapírnak minősülő, három hónapos futamidejű, kamatszelvény nélküli kötvényt bocsát ki, amelyet először március 20-án kínálnak fel aukción értékesítésre.
A jegybank döntött arról is, hogy heti két alkalomról egyre csökkenti a kéthetes, fel nem mondható betét elhelyezésé- nek lehetőségét, és közleményt adott ki a jegybanktanács legutóbbi ülésének megállapításairól (lásd keretes írásunkat a 3. oldalon).
A lépéssel a jegybank valószínűleg a kéthetes betét és a 3 hónapos diszkontkincstárjegy hozama közötti különbséget akarja mérsékelni, hiszen a nagy kamatkülönbözeten a kereskedelmi bankok sokat keresnek.
Betéti kamataikat a három hónapos instrumentumhoz igazítják, a forrásaikat pedig a jegybankban helyezik el. A jelek szerint az MNB ezt az üzletágat már nem kamatcsökkentéssel akarja kevésbé profitábilissá tenni, ami azt jelenti, hogy az alacsonyabb kamatszintet már nem tartja összeegyeztethetőnek hosszú távú antiinflációs céljával.
A lépés elemzők szerint meglehetősen drasztikus eszköz a rövid hozamok kézbentartására, hiszen a heti 100 milliárd forint kibocsátási limit magas, a jegybanknak pedig ezen belül szabad mozgástere van, így végső soron széles tartományban képes árazni a diszkontkincstárjegyhez hasonló, azzal egy az egyben összevethető papír hozamát.
A jegybank a döntéssel és a jegybanktanács üléséről szóló közleménnyel azt üzente a befektetőknek, hogy bármit megtesz az árfolyamrendszer védelmében - vélekedik Vojnits Tamás, az OTP Értékpapír Rt. elemzője. Ez azért volt fontos, mert immár a piacot befolyásolni képes nagy befektetési bankok is más monetáris politikáról kezdtek beszélni, mint amit az MNB elképzelt, s ezzel nehéz együtt élni - utalt a Merrill Lynch tegnapi, sávszélesítést vélelmező helyzetértékelésére az elemző.
Vojnits szerint a döntés nem csillapítja az MNB nagyarányú tőkebeáramlás okozta fejfájását. A rövid hozamok megemelése mindenképpen megemeli az éven belül lejáró éven túli kötvények hozamait, de a finanszírozási költségek emelkedése miatt a hosszabb futamidejű papírok hozamát is feljebb nyomhatja. Ezek a papírok pedig a külföldiek számára is elérhetők, így a folyamat ismét nagyobb tőkebeáramlást eredményezhet.
Éppen ezért elemzők úgy vélik, a döntést a jegybank azután hozta meg, hogy eldöntötte: miképp korlátozza a belföldi kereskedelmi bankok forint melletti spekulációját, a külföldi és magyar kamatszint közötti különbség arbitrálását. Egy hete járt le az a határidő, amit a jegybank szabott a magyar kereskedelmi bankoknak arra, hogy azok kidolgozzák önkorlátozó javaslatukat a forint erősödésére spekuláló saját számlás ügyleteik visszaszorítására. A jegybank mindeddig türelmesen várt, ám konkrét ígéretet nem kapott. Sőt, a kereskedelmi bankok - a Magyar Bankszövetségen keresztül - informálisan azt hozták az MNB tudomására, hogy nem érdekük a forint long pozíciók állományának csökkentése.
A további lépéseket illetően az MNB jogászokkal konzultál, hogy milyen lépéseket tehet - mondta lapunknak Blahó Miklós, a jegybank szóvivője. A szóvivő szerint elképzelhető, hogy - a vonatkozó jogszabályok áttanulmányozása nyomán - az MNB akár kormányrendelettel megerősítve is lépéseket tegyen a siker érdekében.
**** KERETBEN ****
A kötvény - az Econews szerint - leginkább a diszkontkincstárjegyre hasonlít majd, de aukciós szabályai mások lesznek. A kupon nélküli papírok tetszőleges mennyiségére minden hétfőn diszkontárakkal lehet licitálni, az MNB pedig 100 milliárd forintig annyi ajánlatot fogad el, amennyit akar. Külföldiek a papírt nem vásárolhatják.
A kötvény - az Econews szerint - leginkább a diszkontkincstárjegyre hasonlít majd, de aukciós szabályai mások lesznek. A kupon nélküli papírok tetszőleges mennyiségére minden hétfőn diszkontárakkal lehet licitálni, az MNB pedig 100 milliárd forintig annyi ajánlatot fogad el, amennyit akar. Külföldiek a papírt nem vásárolhatják.
.
Fenntartható a csúszó leértékelésre és a plusz-mínusz 2,25 százalékos intervenciós sávra alapozott jelenlegi árfolyamrendszer - állapította meg a jegybanktanács. Véleményük szerint ez a rezsim nominális horgonyként, kiszámíthatóan és jól tájékoztatta a gazdaság szereplőit. A jegybanktanács szerint az MNB-nek érdemes vállalnia a sterilizáció következtében megnövekvő költségeket, mert ezzel a lépéssel a veszteséget meghaladó mértékben csökkennek az államháztartás kamatkiadásai.
A jegybanktanács felhívja a jegybankot, hogy kövesse figyelemmel a kamatszint csökkenésének a belföldi keresletre gyakorolt hatását. Az annak bővüléséből származó költségvetési többletbevételekről pedig úgy véli, hogy azt legjobb a büdzsé hiányának csökkentésére fordítani, megelőzve egy túlzott mértékű folyó fizetési mérleghiány, illetve inflációs nyomás kialakulását. A testület felhatalmazta a jegybankot a monetáris politikai eszköztár szükséges módosításának végrehajtására.