Értesüléseink szerint az egészségbiztosításnak fizetett járulékok februárban mindössze 5-6 százalékkal estek vissza az előző hónaphoz képest, azaz nem csökkentek nagyságrendekkel, ellentétben a nyugdíjalapba fizetettekkel (NAPI Gazdaság, 2000. március 9., 3. oldal). A különbséget nem magyarázza, hogy egyes tevékenységeket csak egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség terhel, mivel ez nem számottevő tétel az összes bevételen belül.
Mérsékelheti a két alap járulékbevételei közti különbséget, ha véglegesen lezárul a januárban befolyt járulékok megosztása. Januárig ugyanis még egységesen az APEH-hez folytak be ezek a járulékok, az összegből az alapok az adóhivatal számításai alapján részesedtek. Februártól viszont már mindkét tb-alaphoz közvetlenül kell befizetni a járulékokat. Ezzel együtt elképzelhető, hogy sokan még mindig egységesen az Országos Egészségbiztosítási Pénztárhoz (OEP) küldik a járulékokat, s ezek így csak az egészségbiztosítási alap számláin jelentkeznek.
Módosíthatnak a bevételeken a tb-kifizetőhelyekről beérkező járulékok is. Ez a tétel tavaly átlagosan 9,6 milliárddal növelte havonta az egészségbiztosítási alap járulékbevételeit. Ezzel a - pénzforgalmilag később jelentkező - tétellel a Pénzügyminisztérium (PM) valószínűleg nem számol, legalábbis ezt mutatja, hogy míg mindkét alap nullszaldó körüli első havi mérlegről számolt be, a pénzforgalmi adatokkal dolgozó PM januári jelentésében 7,8 milliárdos tb-hiányról adott számot.
Az egészségbiztosítási alap bevételei az első két hónapban megközelítették a 120 milliárdot, ami az éves előirányzat 16,2 százaléka. Ez valamelyest elmarad a mechanikusan számolt 16,6 százalékos időarányos előirányzattól (a járulék mértéke idén nem változott). A járulékbevételekből az éves tervezet 15,8 százaléka folyt be. Egészségügyi hozzájárulásokból viszont az év végéig várt összeg 17 százalékát, azaz több mint 30 milliárdot szedtek be. A vártnál nagyobb bevételt az eredményezhette, hogy az előző évben szerzett jövedelmek után fizetendő százalékos egészségügyi hozzájárulások egy részét idén fizették be.
Az osztalékkifizetések utáni hozzájárulások például idén az első két hónapban növelték az alap bevételeit, melyeket az is javított, hogy február végéig befolyt a vagyoneladásból erre az évre tervezett 3,6 milliárd forint harmada. A számítások szerint az OEP még ebben a félévben bekasszírozza az előirányzatnak megfelelő összeget.
A kiadások közül a 358 milliárdos gyógyító-megelőző ellátások finanszírozása a később induló fejlesztések miatt némileg elmarad az időarányostól. A fejlesztésekre idén 7,6 milliárd forintot tartalmaz a kassza. A 135 milliárdos gyógyszerkeretből február végéig 23,7 milliárd forintot költöttek el, ami az éves előirányzat 17,6 százaléka. Szakértők szerint a gyógyszerár-támogatási rendszer átalakítása, illetve a vényellenőrzések szigorítása és a jogtalanul kiutalt összegek visszafizettetése nélkül idén is bizonyosan túllépik a keretet.
BAKA ZOLTÁN
**** KERETBEN ****
A tervezett 3,3 milliárddal szemben mindössze 1,26 milliárd forintot igényelt az első két hónapban a gyed kifizetése. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a februártól folyósított ellátásoknál bizonyosan megtakarítást ér el az OEP, a később beérkező igényléseknek ugyanis visszamenőlegesen is eleget kell tennie.
A tervezett 3,3 milliárddal szemben mindössze 1,26 milliárd forintot igényelt az első két hónapban a gyed kifizetése. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a februártól folyósított ellátásoknál bizonyosan megtakarítást ér el az OEP, a később beérkező igényléseknek ugyanis visszamenőlegesen is eleget kell tennie.