A támogatások nincsenek veszélyben

Günther Verheugen, az Európai Unió brüsszeli bizottságának a bővítésért felelős tagja nemrég azt nyilatkozta egy olasz napilapnak: a kelet-európai tagjelölteknek nyújtott támogatások meghatározásakor a jelenleginél nagyobb súllyal kellene figyelembe venni, hogy az adott ország az addig kapott transzferek mekkora hányadát tudta felhasználni. Ilyen alapon Lengyelországnak - amely ma bruttó hazai terméke (GDP) 7 százalékának megfelelő támogatáshoz jut - legfeljebb 4 százalékot kellene megítélni.
A brüsszeli bizottság magyarországi delegációjának vezetője lapunk kérdésére elmondta: nem tud arról, hogy ezt az ötletet fontolóra vették volna Brüsszelben - feltéve, hogy az olasz lap helyesen idézte a főbiztos szavait. Michael Lake szerint az adminisztratív kapacitás és az abszorpciós képesség a támogatás következő évi nagyságának meghatározásakor nem játszik szerepet, hiszen a 2006-ig rendelkezésre álló éves kereteket a tagországok már tavaly rögzítették. A felhasználás mértékéből és hatékonyságából Brüsszel inkább arra következtet, hogy az adott ország megérett-e a teljes jogú tagságra. A segélyek tökéletlen kihasználása sem okozhatja azonban a tagfelvételi folyamat megszakítását, sőt késleltetését sem, feltéve, hogy a tagjelölt évről évre többet hasznosít a kapott pénzekből, és ezzel bizonyítja EU-irányú elkötelezettségét - szögezte le Lake.
Verheugen egy másik nyilatkozatát, amely szerint a bővítési folyamat a könnyebb fejezetek álbürokratikus túltárgyalása miatt rendkívül lassan halad, a nagykövet azzal kommentálta, hogy az EU mindeddig tartotta magát a kitűzött határidőkhöz. A Magyarországgal folytatott tárgyalásokon a 31 fejezetből eddig 23-at nyitottak meg, közülük kilencet sikerült lezárni. A bizottság magyarországi delegációjának álláspontját is tükröző idei országjelentés október-novemberre várható. Ez a dokumentum már az új - a helsinki döntés nyomán több átütemezést tartalmazó - nemzeti programra épít, amelynek elkészültét a kormány májusra jelezte.
T. K. ZS.