Versenyképes az exportunk a német piacon

Kelet- és Közép-Európa részesedése Németország importjában 1989 és 1998 között nem egészen 4 százalékról 10 százalékra nőtt - mondta Inotai András, a Gazdaságkutató Rt. (GKI) vezérigazgatója egy tegnapi fórumon. Ez a fejlődés szinte teljes mértékben a térségből származó ipari végtermékekkel magyarázható, amelyek aránya az elmúlt öt évben erőteljesen növekedett a teljes német bevitelen belül. A magyar export bővülése a járműiparban volt a legerőteljesebb: a német járműimport 12 százaléka származik Magyarországról - igaz, ez jelentős mértékben a német befektetők magyarországi tevékenységének eredménye.
A járművek, a cipő- és bőráruk, valamint a gépipari termékek terén Németország legnagyobb exportpartnere a térségben Magyarország. A Németországba irányuló magyar kivitel 66 százalékát alkotják technológiaintenzív termékek, ami kelet-közép-európai öszszehasonlításban is kimagasló, ráadásul megelőzi több EU-tagország - például Írország és Portugália - teljesítményét.
A magyar kivitel dinamikája a német piacon érvényesített exportárakban is emelkedéshez vezetett. Míg 1993 és 1998 között a német teljes végtermékimport egységára csupán 4 százalékkal nőtt, az oda irányuló magyar termékek egységára 45 százalékkal emelkedett. A Németországba szállított termékek egy tonnájáért a magyar exportőr a cseh ár 2,6-szeresét, a lengyel ár 3,4-szeresét kapta. A magyar végtermék tonnánkénti exportára az osztrák árat is 6 százalékkal meghaladta.
T. K. ZS.