A pékek áremelési mozgalma elbukik vevőik ellenállásán

A 65 milliárd forint termelési értékű sütőipar tavalyi két áremelési próbálkozása közül egyik sem járt teljes sikerrel, miközben a felhasznált energia ára jelentősen emelkedett - mondta lapunknak Werli József, a Sütőipari Egyesülés igazgatója. Szerinte a kenyér átadási árát 8-10 százalékkal kellene emelni áprilistól. A sütőipar tavaly tavasszal tervezett 10-12 százalékos áremeléséből 4-5, a nyárutón tervezett 10 százalékos emelésből pedig 6 százalék teljesült, de ezután a kereskedők árcsökkentésekkel éves szinten 4 százalékra mérsékelték a drágulást - véli Werli. Az egyesülés azt szeretné elérni, hogy a kenyér árszerkezetében a mostani 2 százalékról 4-5 százalékra emelkedjen a jövedelemarány, de az igazgató nem fűz nagy reményeket ahhoz, hogy a kenyér átadási árának tervezett emelése sikerül.
Az energiaárak tavaly ősz óta jelentősen növekedtek, de Werli szerint a liszt ára stabil: a kenyérliszt 38-40, az egyéb sütőipari termékekhez használatos liszt 40-42 forint kilogrammonként. Ugyanakkor gabonapiaci szakértők szerint az ótermésű búza ára a közeljövőben vélhetően emelkedik, az új termés viszont csak kedvezőtlen időjárási körülmények között lesz drágább a mostaninál.
Ha lesz is áremelés, az már csak húsvét után lehetséges. A CBA beszerzési társaság és a Tesco beszállítói szerződése ugyanis előírja, hogy az áremelési szándékot 30 nappal korábban be kell jelenteni - mondta lapunknak Baldauf László, a CBA Kft. elnöke és Varga Mónika, a Tesco PR-menedzsere. Márpedig kenyéráremelésről tájékoztatást tegnapig a beszállítóktól nem kaptak, de ha kézhez kapják az erről szóló dokumentumot, heves alkudozás kezdődik. A Tescónak ebben jó pozíciót biztosít, hogy a pékáru kétharmadát a hipermarketekben helyben sütik, mégpedig a "külsős" pékeknél 60 százalékkal kisebb sütési költséggel. A CBA a végül kialkudott áremelést a fogyasztói árakban is érvényesíti. A Tesco áprilisban 4-5 százalékos áremelést tervez.
Seregély István, a Coop Hungary Rt. beszerzési vezetője elmondta, hogy ő is csak a sajtóból értesült a pékek áremelési szándékáról. Az áfészek rendszere azonban másként működik, nem kötnek országos szerződéseket, minden tag maga állapodik meg a beszállítókkal. Emiatt valószínű, hogy egy esetleges áremelés a Coop-boltokban különbözőképpen csapódik le. Bizonyos azonban, hogy az áremelés utáni árképzésnél figyelemmel lesznek a konkurencia magatartására.
Az áremelési háború közepette a teljes malom- és sütőipari vertikum jelentős átalakulás előtt áll. A legtöbb gabonaipari cég tavaly üzemi szinten gyengén teljesített, amit lapunknak egy malomipari társaság vezetője a zsákos és a csomagolt áruk piacán tapasztalható túlkínálattal és az ennek nyomán kialakult árháborúval indokolt.
A magyarországi malmok őrlőkapacitása átlagosan napi száz tonna körüli, míg az Európai Unióban (EU) nem ritkák az 1000-1200 tonnás termelésűek sem. Ezeket egy-két dolgozó kezeli, ugyanennyi teljesítmény működtetéséhez Magyarországon 30-40 főnyi személyzet szükséges. Ilyen körülmények között az sem zárható ki, hogy a már racionalizált osztrák malmok és pékségek fogják ellátni az EU-csatlakozás után a magyar piacot. Egy piaci szereplő a helyzetet úgy jellemezte, hogy valamennyi hazai cég érzi a fúzió- illetve felvásárlási kényszert, aminek érdekében intenzív belföldi tárgyalások is folynak, ám ennek némileg gátat szabnak a vezetők, tulajdonosok közötti személyes ellentétek. Többek szerint a tárgyalások nyomán a gabonaágazat jelentős átalakulásáról már ez év végéig döntések születnek.
Az áthidaló megoldást a külföldi befektetők jelenthetik, mint például a brit Bruno Schreier "birodalma", vagy a német Agrana-Raiffeisen-csoport. A másik járható út a vertikális integráció, vagyis a sütő- és a malomipari cégek fúziója, mint például az Első Pesti Hengermalom és a Pesti Pék Rt. esetében (NAPI Gazdaság, 2000. március 3., 1-5. oldal).
M. I.-CZ. O.-L. L.