Teljes körűvé tennék Budapesten a biológiai tisztítást

Ma a teljes mennyiség egyharmadát mentesítik szennyező szerves anyagoktól. Az elvárt korszerűsítések költségének nagyságrendje több száz milliárd forintra tehető. Technológiai váltást ugyanakkor a fejlesztések nem jelentenek, az alternatívát jelentő membrántechnológia gazdaságossági szempontok miatt valószínűleg még évtizedekig nem lesz versenyképes a nagy mennyiségű szennyvíz tisztításában.
A Dél-pesti Szennyvíztisztító Telep technológiai korszerűsítése azért volt égetően sürgős, mert innen a szennyvíz az állóvíz jellegű Soroksári-Duna-ágba ömlik. A tisztító fejlesztésével, ami összességében 4,5 milliárd forintba került, korszerű, a szennyvizet harmadik fokozatban is megtisztító kapacitásokat állítottak üzembe. A harmadik fokozat a növényi tápanyagok mentesítését jelenti, amik nagyobb mennyiségben az élővizek világát veszélyeztetik. A Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM) Rt. és a Fővárosi Önkormányzat hosszú távú célja azonban alapvetően az, hogy Budapest minden szennyvize biológiai tisztítás után folyjon a Dunába - nyilatkozta Garai György, az FCSM Tisztítótelepek Főosztályának vezetője.
Ma napi 600 ezer köbméter szennyvíz keletkezik Budapesten. A '70-es években napjainkra azt prognosztizálták, napi 2 millió köbméter szennyvize lesz a fővárosnak, ehelyett a csökkenő vízfelhasználás miatt a '90-es években fokozatosan csökkent a volumen, Az évtized elején még évi 300 millió, 1998-ban 180 millió köbméter volt a kiszámlázott szennyvíz mennyisége. Az összes szennyvíz egyharmadát tisztítják meg második, biológiai fokozaton is, 14 százalékát mentesítik a tápanyagoktól és ugyancsak 14 százalék az, amit egyáltalán nem kezelnek. Utóbbi területen Budához képest előnyt élvez Pest, itt működik ugyanis a főváros két szennyvíztisztítója. Az FCSM és a Fővárosi Önkormányzat konkrétabb kapacitásbővítő, technológiai korszerűsítést is jelentő tervei között két új szennyvíztisztító telephely fölépítése szerepel, egy a Csepel-szigeten és egy Nagytétényben. A csepeli napi szennyvíztisztító kapacitása 350 ezer köbméter, a nagytétényié napi 50 ezer köbméter lesz, és mindkettő végez majd biológiai tisztítást.
A főosztályvezető elmondta, hogy a technológiák kiválasztásánál mindig meghatározó az eljárás gazdaságossága hosszú távon is. A környezetvédelmi elvárások egyre inkább a harmadik fokozat, a tápanyag-eltávolítás megvalósítására kényszerítik a szennyvíztisztítók üzemeltetőit, az érintett hatóságokat. Egyre fontosabb az is, hogy a telepek ne zavarják környezetüket bűzkibocsátással. Alternatív technológiának tűnik a viszonylag gyerekcipőben járó, de tagadhatatlanul terjedő membrántechnológia. A technológia lényege, hogy a szennyvizet membránon szivárogtatják át, ami fölfogja a szennyeződéseket.
CZ. O.