Csörgedeznek a környezetvédelemre szánt források

A legvaskosabb intézkedéscsomagok és beruházási tervek a vízminőség-védelem és a hulladékgazdálkodás terén születtek, de tetemes ráfordításokat kíván a levegőtisztaság-védelem is. A vízminőség-védelmen belül a települési szennyvíztisztításról 2015-ig, az ipari vízszennyezésről 2004-ig és a felszín alatti vizek védelméről szóló uniós jogszabályok végrehajtására 2007-ig átmeneti mentességet kért a magyar kormány, amikor tavaly júniusban benyújtotta tárgyalási álláspontját a brüsszeli bizottsághoz. Az erőművek légszennyezésében 2004-ig, egyes szigorúbb normák átvételében 2008-ig számít átmeneti mentességre a kormány. A veszélyes hulladékok égetésére 2005 közepéig, az ipari levegőszennyezésre vonatkozó EU-szabályok alól pedig 2007-ig igényel felmentést. Az EU a pozíciós papírok átvétele után hat hónappal elküldte a 15 tagország véleményéből összegyúrt válaszát a magyar tárgyalódelegációnak, ebből azonban nem derült ki, hogy jóváhagyja-e vagy elutasítja az átmeneti mentességekre vonatkozó kérelmeket.
A teljes környezetvédelmi felzárkózás költségét a hazai és az uniós szakértők egyaránt 2500 milliárd forintra teszik, és az EU elvárja, hogy a környezetminőség mutatói legkésőbb 10-15 éven belül megközelítsék az uniós átlagot. Az uniós joganyag átvételének ütemezéséről szóló nemzeti program (ANP) készítői az 1999 és 2001 közötti időszakra csupán 364 milliárd forint beruházási költséggel számolnak.
A környezetvédelmi tárca szerint 2001 után gyorsítani kell a tempót: 2002-ben, illetve 2003-ban legalább 150 milliárd forintot kell költeni környezetvédelemre ahhoz, hogy tartani lehessen az időtervet.
T. K. ZS.