A piac optimistább, mint a kormány

Szembeszökő ellentmondás mutatkozik a kormányzat makrogazdasági előrejelzései és az elemzők számításai között a gazdasági növekedés megítélésében. Az elemzők nagyjából elfogadják a kormányzat GDP növekedésre vonatkozó 4,5 százalékos prognózisát, hiszen átlagosan 4,66 százalékkal számolnak, de amikor mindezt forintosítani kell összekuszálódik a kép. Az elemzők ugyanis 13000 milliárd forint körüli bruttó hazai termékre számítanak, miközben a kormány konzekvensen 12520 milliárd forintból indul ki, amikor meghatározza a GDP arányában számolt gazdasági mutatókat.
Talán éppen az eltérő GDP számítások okozzák, hogy az elemzők a tervezettnél jóval kisebb államháztartási hiányt sem tartanak elképelhetetlennek. Az idei deficitet átlagosan 400 milliárd forintra várják ugyan, de akadnak olyanok, akik ennél 50-90 milliárd forinttal kevesebbet prognosztizálnak. Mindenesetre a becsléseikből számított átlagokból kiindulva 2000-re 3,1 százalékos államháztartási hiány adódik, ami lényegesen jobb a költségvetésben tervezett 3,5 százaléknál.
Hiába sulykolja ugyanakkor a kormány, hogy idén 7 százalék alá csökken az átlagos infláció, ezt a piac egyelőre nem hiszi el. Az elemzők átlagosan 8,54 százalékkal számolnak, a legoptimistábbak is legfeljebb 8,4 százalékot tudnak elképzelni, és még 2001-ben is 6 százalék fölötti áremelkedést várnak. Nem túl bíztató az utolsó 12 havi infláció megítélése sem, az elemzők év végén még ezt is 7 százalék fölött látják.
A forint várható árfolyamára vonatkozó prognózisokból jól látszik, hogy az elemzők szerint a Magyar Nemzeti Bank nem hagyja felértékelődni a forintot. A forint/dollár árfolyam megítélésében ugyan mutatkoznak jelentős különbségek, ezek azonban inkább abból adódnak, hogy néhány elemző jelentős euróerősödést is elképzelhetőnek tart. Ezt bizonyítja, hogy a forint/euró árfolyamnál nincs lényeges szórás a vélemények között.
M. D.