Értesülésünk szerint egy nappal a főváros idei költségvetéséről döntő közgyűlés ülése előtt nincs egyetértés a várost vezető koalíciós pártok között a szükséges fejlesztési és a működési kiadások megítélésében. Az MSZP szerint az államtól származó források szűkülése miatt a tervezettnél 1-1,5 milliárddal nagyobb összeget kell az intézmények működési kiadásaira elkülöníteni (az idei költségvetés kiadási főösszege 270 milliárd forint).
A szocialisták úgy vélik, hogy az egyik lehetséges forrás a fejlesztésekben rejlik. A fővárosi beruházásokra az idén 58,8 milliárdot kíván fordítani az önkormányzat, ám a korábbi évek tapasztalata szerint a tervezett kiadásoknak csak mintegy 70 százalékát költik el ténylegesen, így várhatóan az idén is keletkezik tartalék ezen a területen. Vajda Pál főpolgármester-helyettes szerint a tervekkel ellentétben a hulladéklerakó állomások létesítése ebben az évben biztosan nem indul el, ami 300-400 millió forint maradványt jelent.
A főpolgármester-helyettes lapunknak elmondta, hogy az önkormányzat 80 milliárdos pénzügyi tartalékaiból is átcsoportosítható a kívánt összeg, ezen túl pedig a folyó bevételek és kiadások esetében jelentkező 23 milliárdos megtakarításból is fedezhető a működési forráshiány. Az SZDSZ és az MSZP álláspontjai korábban már közeledtek egymáshoz, ám Vajda szerint Demszky Gábor főpolgármester nem hajlandó engedni e kérdésben. A költségvetés elfogadását ezzel együtt sem látja veszélyben a főpolgármester-helyettes.
A városvezetés tegnapi tájékoztatóján elhangzott, hogy a Hungária körgyűrű az idén 11 milliárdos ráfordítást igénylő kiépítése mellett folytatódik az 1-es villamos útvonalának meghosszabbítása a Kőbányai és az Üllői út között. A beruházás teljes költség-előirányzata 16,9 milliárd forint, aminek felét az Európai Fejlesztési Bank (EIB) kedvezményes hiteléből fedezik. A villamospark fejlesztésére 1,5 milliárd forintot költ 2000-ben az önkormányzat. Várhatóan októberben átadják a Nagykörút teljesen felújított budai oldalát. A beruházásból kimaradó Móricz Zsigmond körtér rekonstrukcióját a 4-es metró építésének üteméhez igazítják, a Moszkva tér rekonstrukciójáról a közeljövőben döntenek, és később kezdődik a Margit híd felújítása is. A felüljárók felújítására az idén 2,75 milliárd forintot fordítanak, amiből befejeződhet a Méta utcai felüljáró építése. Felújítják a csepeli átjárót, a Jászberényi úti és a Kacsóh Pongrác úti felüljárókat. A 4-es metrót a kormány ellen indított per kimenetelétől függően az idén megkezdi a főváros.
Ugyancsak megkezdik a Budai alsó rakpart 2X2 sávra szélesítését, s ezzel párhuzamosan a budai főgyűjtő csatorna építésébe is belefognak.
A környezetvédelmi követelményeknek megfelelő korszerűsítést hajtanak végre a dél-pesti szennyvíztisztító telepen. Befejeződik az észak-pesti szennyvíztisztító telep bővítése is. A 6,5 milliárdos összköltségű beruházáshoz a KHVM, továbbá PHARE- és világbanki támogatást nyert el az önkormányzat.
A főváros ebben az esztendőben csaknem 6 milliárdot fordít a kórházak felújítására. A főváros hétéves fejlesztési terve szerint az egészségügyi beruházásokra 2001 és 2006 között összesen csaknem 45 milliárd forintot költ.
A beruházásokhoz igénybe vett hitelek összege 2000-ben 18,7 milliárd forint. A közlekedésfejlesztéshez kapcsolódó, a BKV által igénybe vett világbanki hitel utolsó éves üteme 1,98 milliárd forint, a szennyvíztisztító telepek korszerűsítéséhez 3,7 milliárdos világbanki kölcsönt használnak fel, míg a kiemelt önkormányzati infrastrukturális beruházásokhoz 13 milliárdos EIB-hitelt vesz fel az önkormányzat.
B. Z.
**** KERETBEN ****
Jövő hét közepén kezdődik a metróper
Értesülésünk szerint a Fővárosi Bíróság a jövő hét közepén kezdi a 4-es metróval összefüggésben indult, Magyarországon eddig példátlan perértékű ügy tárgyalását. A lapunk birtokában lévő dokumentumok szerint a főváros az állam nevében eljáró alperestől - a polgári törvénykönyv szerint a pénzügyminisztertől - a Dél-Buda-Rákospalota metróvonal Etele tér és Baross tér közti szakaszának megépítéséről szóló szerződésben vállalt hozzájárulások összegét, 32,5 milliárd forintot követel. Kártérítésként 51,2 milliárd forintot és annak - a teljesítés megtagadásától a fizetés napjáig számított - évi 20 százalékos késedelmi kamatáért perel Budapest. A főváros részletfizetést is elfogad, igaz, ebben az esetben 38 milliárd forintot követel teljesítés és 58,9 milliárdot kártérítés gyanánt. Ez utóbbi esetben a főváros a jövőre szóló időszakos marasztalást és az alapszerződésben kikötött esedékesség szerinti fizetési kötelezettség előírását kéri.
A főváros jogi képviselői azt kívánják bizonyítani, hogy a kormány az őt terhelő valamennyi fizetési és együttműködési kötelezettségét szerződésszegő módon tagadta meg, a főváros pedig az elmaradt hitel pótlására már nem tudott hasonlóan kedvező futamidejű és kamatozású kölcsönt felvenni. A bíróság várhatóan több tárgyalási napot követően dönt az eddigi legnagyobb perértékű ügyben, ahol döntő lehet annak megítélése, hogy szerződésszegés-e a teljesítés megtagadása akkor, amikor még nem esedékes a szolgáltatás.
DRÁVUCZ PÉTER