A magyarországi vállalkozások működőtőke-kivitele tavaly megfeleződött az egy évvel korábbihoz képest, és 249 millió dollárt tett ki - adta hírül a Gazdasági Minisztérium (GM). Ezzel látványosan megtört az a kétéves folyamat, amelynek során a magyarországi cégek - az 1996-os mélypontot követően - egyre több tőkét fektettek be külföldön, elsősorban a szomszédos országok piacain (Romániában, Szlovákiában és Ukrajnában). Az EU-ban Hollandia és Németország a kedvelt befektetési terep, főleg tőkemenekítési céllal.
A visszaesés annál is inkább problémát jelent, mert a kormány 1999-ben kiemelt helyen foglalkozott a magyarországi cégek regionális terjeszkedési lehetőségeivel. A múlt évben elfogadott középtávú gazdasági stratégia pedig kiemelten fontosnak tartja a szomszédos országokba irányuló tőkekihelyezést. Kérdés, hogy ez az ösztönzés már a következő évben életet tud-e lehelni a magyar tőkeexportba.
A Magyarországra érkező nem adóssággeneráló finanszírozást jelentő külföldi tőkebefektetések (a közvetlen tőkebefektetésekből és a portfólióbefektetésekből a részvények és egyéb tulajdonosi részesedést megtestesítő értékpapírok) értéke 81 százalékkal emelkedett a múlt évben 1998-hoz képest. A tulajdonosi hitelek nélküli 1,675 milliárd dollár tavalyi tőkeimport 265 millió dollárral több az egy évvel korábbinál, a portfólióbefektetések állománya pedig 1,202 milliárd dollár volt az 1998-as 508 millió dollár után.
A múlt év utolsó napján a Magyarországra érkezett külföldi működőtőke teljes állománya 20,7 milliárd dollárt tett ki. A tárgyi apport értéke - vámkötelessé válása miatt - minimálisra zsugorodott. Ezzel párhuzamosan kevésbé pozitív változás, hogy a tulajdonosi hitelek állománya megnőtt. Ez a hitel viszont már nem tekinthető nem adóssággeneráló tényezőnek, mert vissza kell majd fizetni.
A kedvező folyamatokat erősítette, hogy a tavaly 883 millió dollárt kitevő profitkivonás 8 százalékkal elmaradt az 1998. évitől.
D. L.
