Nőtt a közút, csökkent a vasút szerepe

A közúti áruszállítás 10 százalékos bővülésének köszönhetően 1999-ben 3,3 százalékkal nőtt az elszállított áruk mennyisége, miközben a vasút 8, a csővezetékes szállítás 6, a vízi szállítás 12 százalékkal esett vissza - derül ki a KSH adataiból. Ez utóbbi főleg az al-dunai szakasz hajózhatatlansága miatt veszített szerepéből. A Mahart vezetői elmondták, hogy a cég a délszláv háború miatt tavaly a tervezett 500 ezer tonnából csupán 100 ezer tonnát tudott elszállítani ezen a szakaszon, aminek következtében a hajózási társaság egymilliárd forint bevételtől esett el. A cég idén az első fél évben sem számít az al-dunai áruszállításra.
A szállítási ágazatba tartozó vállalatok az árutömeg 66 százalékát közúton szállították, ez az arány egy évvel korábban még 62 százalék volt, 1997-ben pedig 65 százalék. A vasút részesedése két év alatt 31-ről 23 százalékra csökkent.
Az árutonna-kilométerben számított teljesítményeket a nemzetközi áruszállítás alacsony volta érintette negatívan. A 3 százalékos átlagos csökkenésen belül a vasúti 5-öt, a csővezetékes 7-et, a vízi szállítás 39-et esett vissza és csupán a közúti áruszállítás teljesítménye emelkedett 4 százalékkal a belföldi piac élénkülésének köszönhetően.
A belföldön szállított árutömeg 6,7 százalékkal, az árutonna-kilométer 7,5 százalékkal emelkedett. Itt is a közúti alágazat bővülése volt a meghatározó, részesedése a belső piacon 80-ról 83 százalékra nőtt, miközben a vasúté az egy évvel korábbi 13-ról 11 százalékra csökkent. A nemzetközi áruszállításban tavaly 6,4 százalékkal kevesebb árut fuvaroztak mint a megelőző évben, az árutonna-kilométerben pedig 9 százalékos csökkenés történt.
A távolsági személyszállítást 706 millió utas vette igénybe, közel 10 millióval több, mint a bázisidőszakban. Nem változott számottevően a szállítási eszközök megoszlása, az utasok több mint 77 százaléka közúton, 22 százaléka vasúton utazott.
D. J.