Az európai országok energetikai piacnyitása szempontjából példaértékűek lehetnek a "skandináv modell" keretében idestova hét éve működő független áramtőzsdét (Nordic Power Exchange, NPE) üzemeltető cég, a Nord Pool ASA működésének tapasztalatai. A tőzsde tavaly június óta koncentrálja a svéd, a norvég és a dán árampiacot, s a finnekkel is szoros kapcsolatban van.
Az összesen 207 piaci szereplőt öszszefogó Nord Pool két tulajdonosa a norvég Statnett SF és a svéd Svenska Kraftnat. A szervezet 70 munkatárssal működik, akik közül mintegy hatvanan az oslói központban dolgoznak. A tőzsdének képviselete van Stockholmban és Odensében, s szoros kapcsolatot építettek ki a finn áramtőzsdével, a helsinki EL-EXszel. Az NPE három "terméke" a spot és a határidős áramkereskedelem, valamint a klíring funkció, ami kockázatcsökkentő hatása miatt vonzó. A piaci szereplők száma meghaladja a 270-et, ezek kétharmada norvég, ötöde svéd, a többiek között pedig a finn és a dán résztvevőkön kívül öt angol és két német is megtalálható. A piacon korábban jelen volt egy orosz szereplő is, de ez már a múlté.
A függetlenségére is büszke skandináv áramtőzsde - vélhetően nem teljesen önzetlenül - feladatának tartja, hogy az együttműködésben szerzett többéves tapasztalatait megossza az energetikai piac deregulációjában már bizonyos előrehaladást elért többi EU-országgal. A nagyszámú külföldi érdeklődő miatt külön tanácsadó céget működtetnek, Nord Pool Consulting AS elnevezéssel. E társaság arra is vállalkozik, hogy az egyes külföldi országokban megszervezze a helyi áramkereskedelem beindítását.
A skandináv áramtőzsde története 1993-ban kezdődött. Ekkor hozták létre a Statnett Power Market (SPM) nevű önálló norvég vállalatot. Ennek feladata az volt, hogy a hasonló nevű anyavállalat vízerőműveinek kapacitását minél hatékonyabban használja ki. Az SPM a spot árampiacon - a következő 24 órára vonatkozó kereskedésben - és a határidős - féléven belüli kontraktusokra kiterjedő - tőzsdei kereskedésben egyaránt részt vett, eleinte heti egy nap kereskedési idővel.
Az SPM brókeri és elszámolási funkciókat egyaránt ellátott, valamint a Statnett operatív irányító központján keresztül a kontraktusok alapján a villamosenergia-rendszer szabályozását is megvalósította. Ekkor még csak Norvégiában indult meg a tőzsdei elemeket is tartalmazó árampiac. A folyamatos forgalombővülés hatására a svéd hatóságok is kedvet kaptak a dologhoz, s megtették az első előkészületi lépéseket. A norvég árampiac második éve igen sikeres volt, a határidős forgalom már az év első két hónapjában túlszárnyalta a teljes előző 12 hónapét. Év végére a piaci résztvevők száma meghaladta a százat.
A szabad árampiac minél jobb működése érdekében folyamatosan bővítették az elektronikus távközlési eszközöket, s a piaci szereplők rendelkezésére álló információkat is. Három kereskedési terhelési zónát vezettek be: bázis, nappali és éjszakai. A pénzügyi hátteret az szilárdította meg, hogy a résztvevők számára a norvég határidős és opciós kereskedőház biztosította a tőzsdei elszámolást. A szervezeti háttér azzal erősödött, hogy a piaci résztvevők konzultációs szervként megalakították a piaci tanácsot, a tőzsde pedig hivatalosan megkapta a norvég államtól a fizikai áramkereskedelemre való jogosultságot is.
A következő lépés a részleges elektronikus kereskedelem 1995-ös bevezetése volt. Ezzel párhuzamosan a termék is dematerializálódott: az addig csak tényleges fizikai szállításokra vonatkozó ügyletek mellett bevezették a tisztán pénzügyi adásvétel lehetőségét is.
A forgalom bővülése miatt Svédország felgyorsította a tárgyalásokat egy majdani egységes skandináv piac létrehozásáról, majd nemsokára eldöntötték, hogy 1996-tól létre- jöhet a közös norvég-svéd áramtőzsde. A két ország egységes árampiacán a sok szereplő és a nagy forgalom miatt nemsokára bevezették a brókerek közbeiktatásával folyó kereskedést. A további növekedést megalapozta, hogy az azonnali piacon egy órára csökkent a szállítási határidő.
Menet közben átalakult az áramtőzsde tulajdonosi struktúrája. A részvények ötven százalékát megvásárolta a svéd Svenska Kraftnat, a szervezet új nevet kapott, s a továbbiakban Nord Pool ASA-ként szerepelt, az áramtőzsde neve pedig Nordic Power Exchange-re változott. Finnország 1996-ban rukkolt ki saját áramtőzsdével EL-EX néven, ebből később a Svenska Kraftnat szintén 50 százalékot vásárolt meg. A finn EL-EX szervezetileg független a Nord Pooltól, de szereplői a hálózati kapacitások révén azonnal csatlakozhatnak a közös norvég-svéd piachoz.
A következő két év a másodlagos kereskedelem ideje volt, mert a hálózati korlátok miatt a fizikai áramkereskedelem növekedése lelassult. A piacon megjelentek az úgynevezett market makerek, akik a bilaterális szerződések során vevőként és eladóként egyaránt fellépnek, de rajtuk kívül megjelentek a nagy külföldi áramtermelő vállalatok is.
Az északi piacon a legutóbbi "nagy esemény" 1999 közepén történt, Dánia belépésével. Az egységes skandináv villamosenergia-piac ár és műszaki irányítás szempontjából egyaránt négy részre oszlik: Norvégiában a Statnatt, Svédországban a Svenska Kraftnat, Finnországban a Fingrid, Dániában pedig az Eltra a hálózati irányító.
Amennyiben nincs hálózati átviteli korlát a hálózatok között, akkor a területi rendszerárak azonosak.
(NAPI)
**** KERETBEN ****
A készülőfélben levő új magyar villamosenergia-törvény - ami a 2001-től esedékes kísérleti piacnyitást szabályozza - lehetővé tenné Magyarországon is egy áramtőzsde létrehozását. A szakma véleménye megoszlik a tekintetben, hogy a várhatóan igen csekély forgalomra megéri-e ilyen intézményt létrehozni, így felvetődött annak lehetősége is, hogy több közép-kelet-európai ország részvételével lehetne ezt megvalósítani. Ez előtt egyelőre a hálózati kapacitások képezik a legnagyobb akadályt. Mindenesetre magyar szakemberek kezdeményezésére már létrejött egy munkabizottság az áramtőzsde magyarországi meghonosításának céljából.
A készülőfélben levő új magyar villamosenergia-törvény - ami a 2001-től esedékes kísérleti piacnyitást szabályozza - lehetővé tenné Magyarországon is egy áramtőzsde létrehozását. A szakma véleménye megoszlik a tekintetben, hogy a várhatóan igen csekély forgalomra megéri-e ilyen intézményt létrehozni, így felvetődött annak lehetősége is, hogy több közép-kelet-európai ország részvételével lehetne ezt megvalósítani. Ez előtt egyelőre a hálózati kapacitások képezik a legnagyobb akadályt. Mindenesetre magyar szakemberek kezdeményezésére már létrejött egy munkabizottság az áramtőzsde magyarországi meghonosításának céljából.