A helyhatóságok is mindinkább felfedezik a betéti kamatok és a tőkepiaci hozamok közti különbségeket, s egyre jobban érdeklődnek a részvénypiaci befektetési lehetőségek iránt, de a befektetések túlnyomó részét még a biztos hozamot garantáló bankbetétek és az állampapírok adják.
Ez a másfél évvel ezelőtti tőzsdekrach idején jó stratégiának bizonyult, ám azóta a BUX csaknem 7000 ponttal jár magasabban akkori mélypontjánál.
Szakértők szerint előbb-utóbb elterjednek a részvényportfóliókra alapozott befektetési politikák is, ám ez vélhetően csak az önkormányzatok egy szűkebb, tehetősebb részének kínál releváns alternatívát.
Az önkormányzati befektetéseket visszafoghatja a kormányzat központosítási törekvése, hiszen a helyhatóságok saját bevételeinek csökkentésén keresztül a központi költségvetéshez kötik a településeket, elvonva ezzel a befektethető szabad felhasználású forrásokat. Az jól látszik, hogy Pénzügyminisztériumban jelenleg erős az a nézet, amely szerint az önkormányzatok gazdálkodásában nagyobb szerepet kell kapnia a normatív állami támogatásoknak és más központi forrásoknak, mivel a települések elsősorban állami, közszolgálati feladatokat látnak el. A gazdálkodásukat ezért nem lehet kitenni a vállalkozásokban és befektetésekben rejlő kockázatoknak. Vita legfeljebb abban van, hogy az önkormányzati feladatok finanszírozásában az állami vagy a települések által kivetett, helyi adóbevételek kapjanak-e nagyobb szerepet.
A településeket nem csak a szabadon felhasználható pénzek szűkössége tartja távol a részvénypiacoktól. A Globex bedőlése miatt több önkormányzat is alaposan "megégette" magát, Sopron például mintegy 3 milliárd forintot bukott az ügyön (NAPI Gazdaság, 2000. február 23., 5. oldal). Befektetési tanácsadók szerint azt követően hosszú hónapokig nem lehetett találkozni önkormányzat által kiírt vagyonkezelői pályázattal.
A helyhatóságok többféleképpen juthattak részvényekhez az elmúlt 10 évben. A vállalati privatizációk közül a különböző területi szolgáltató cégek papírjaiból több önkormányzat is részesedett. A gázközművagyon megosztása a mai napig tartó vihart kavart, az önkormányzatok kártalanítására az államnak vélhetően mintegy 60 milliárd forintot kell fordítania (NAPI Gazdaság, 2000. február 25., 3. oldal). A más szektorokban tevékenykedő vállalatok átalakulása a belterületi földérték alapján a telephely szerinti önkormányzat vagyonát gyarapította. A Pénzügyminisztérium korábbi vizsgálata szerint ezektől a papíroktól hamar megszabadultak a települések. A bevételeket az elmaradt fejlesztések pótlására fordították, de nem egy esetben a működési kiadásokat is ebből finanszíroztak.
Vagyonkezelő társaságok munkatársai szerint a helyhatóságok főleg a tőzsdén is forgó, likvid, megbízható papírokat keresik. A kistelepülések a kincstári egységes számláról átutalt pénzeket próbálják megforgatni a felhasználásuk előtt, így kizárólag a gyors árfolyamnyereségben érdekeltek. A számottevő iparral, helyi adóbevétellel rendelkező települések körében már keresettek a közép-, illetve hosszú távú befektetési konstrukciók is.
BAKA ZOLTÁN
**** KERETBEN ****
Az önkormányzati számlák 90 százalékát vezető OTP Bank brókercége által kezelt önkormányzati vagyon javarészt állampapírokban testesül meg. Fekete Attila, az OTP Értékpapír Rt. munkatársa elmondta, hogy ennek 20-25 százalékára kötöttek a helyhatóságokkal vagyonkezelői szerződéseket, településenként az 5-10 millió forinttól a milliárdos nagyságrendig terjedő nagyságú portfóliókra, amelyekben legfeljebb 15-25 százalék a részvények aránya. Fekete szerint a nyugdíjpénztárak rohamos vagyonnövekedése miatt az önkormányzati vagyon aránya a tőkepiac kapitalizációjában annak ellenére is csökken, hogy a helyhatósági befektetések fokozatosan bővülnek.
Az önkormányzati számlák 90 százalékát vezető OTP Bank brókercége által kezelt önkormányzati vagyon javarészt állampapírokban testesül meg. Fekete Attila, az OTP Értékpapír Rt. munkatársa elmondta, hogy ennek 20-25 százalékára kötöttek a helyhatóságokkal vagyonkezelői szerződéseket, településenként az 5-10 millió forinttól a milliárdos nagyságrendig terjedő nagyságú portfóliókra, amelyekben legfeljebb 15-25 százalék a részvények aránya. Fekete szerint a nyugdíjpénztárak rohamos vagyonnövekedése miatt az önkormányzati vagyon aránya a tőkepiac kapitalizációjában annak ellenére is csökken, hogy a helyhatósági befektetések fokozatosan bővülnek.