Az Országgyűlés 1997. március 26-án hozott határozatot a holtágak megóvásával, hasznosításával és rehabilitációjával kapcsolatos feladatokról. A határozat végrehajtása során felállt tárcaközi bizottság felmérte a Tisza völgyi és a Duna völgyi holtágakat. Ennek nyomán az úgynevezett "szentély" típusú holtágak kincstári kezelésű vagyonkezelői jogát át kellett volna adni a területileg illetékes nemzeti parkok igazgatóságainak, ám az átadás csak a Tisza völgyi holtágak esetében történt meg. A határozati javaslat szerint az átadásnak folytatódnia kell, illetve be kell fejeződnie 2001 végéig és a kormánynak a jövő évi költségvetés előkészítése során fel kell tárni a rehabilitációra fordítható esetleges többletforrásokat. A rehabilitációra vonatkozó javaslatot a becsült ráfordítási igény, illetve a lehetséges finanszírozási lehetőségek figyelembevételével május 31-ig kellene kidolgozni
A tárcaközi bizottság szerint ugyanakkor a holtágak megmentése, sorsuk meghatározása csak a "helyi erőkkel" együtt, egyedileg történhet, kivéve azokét, amelyek nemzeti értéket képviselnek, utóbbiak esetében az állam érdekérvényesítő szerepének kell hangsúlyosan megjelennie. Ezért is célszerű lenne, ha az állam a holtágak hasznosítási formáinak kereteivel egyetemben kialakítaná a megmentésükre szolgáló finanszírozási konstrukciókat is. A bizottság elképzelései szerint a rendelkezésre álló állami források koordinálása mellett a helyi források bevonására is szükség lehet.
(NAPI)
