A bruttó nemzeti jövedelem mérsékeltebben nő

A két statisztika közötti alapvető eltérés, hogy a GDP az országhatáron belül folyó termelésből származó összes jövedelem mutatója, a GNI pedig kiszűri a külföldiek magyarországi vállalkozásaiból származó jövedelmeit, viszont beszámítja a magyarok külföldi befektetéseinek jövedelmét. Tekintettel arra, hogy a magyarok külföldi befektetései egyelőre elenyészőek, a bruttó nemzeti jövedelem, a GNI a GDP-ből a külföldiek Magyarországon keletkező visszaforgatott tőkejövedelmeinek, munkajövedelmeinek és nettó tulajdonosi jövedelmeinek levonásával számítható ki. Jelentős tőkeexportőr országok esetében a GNI értéke meg is haladhatja a GDP-ét.
A GNI/GDP hányados fokozatos csökkenése jelzi, hogy a magyarországi külföldi befektetések állománya gyorsabban nő, mint a magyarok bel- és külföldi befektetései. Magyar állampolgárok külföldi befektetéseket jobbára csak az utóbbi két-három évben eszközöltek, s ezek feltehetőleg legkorábban a tavalyi évtől váltak nyereségessé, a GNI/GDP hányadosból arra következtethetünk, hogy Magyarországon 1997-ben a bruttó hazai termék hozzávetőlegesen 9 százalékát külföldiek termelték.
A számítások jól jelzik a folyófizetésimérleg-hiány nem adóssággeneráló eszközökkel történő finanszírozásának árát. Az adott évben beáramló működőtőke- és portfólióbefektetések, bár fedezik a deficit egy részét, hosszabb távon jelentős költségvonzattal járnak. Nem is beszélve a részvényvásárlásnál megjelenő kockázati prémiumot meghaladó, a működőtőke-beruházások esetében fizetendő likviditási prémiumról.
A külföldiek nettó tulajdonosi jövedelmei a külföldre fizetett nettó kamatkiadásokból és osztalékokból adódnak. A nettó kamatkiadások - amelyek a külföldiek által birtokolt értékpapírok után fizetett kamatokból és a tulajdonosi hitelek adósságszolgálatából jönnek össze - az 1995-ös 200 601 millió forintról 1997-re 177 786 millió forintra csökkentek. Az 1995-ös 54 870 millió forint osztalék azonban 1997-re csaknem a négyszeresére, 216 milliárd forintra növekedett.
A nettó tulajdonosi jövedelmeknél gyorsabban nőtt a visszaforgatott tőkejövedelmek mértéke 1995-97 között. A vállalati visszaforgatott jövedelem az 1995-ös csaknem 100 milliárd forintról 1997-re 334 milliárdra nőtt. Ellenkező tendencia figyelhető meg a pénzügyi szektor visszaforgatott jövedelmével kapcsolatban, amely 1995-ben 26,9, 1996-ban 38,2, 1997-ben pedig 10 milliárd forint volt a KSH számításai szerint. Az alacsony értékek valószínűleg a külföldiek kezén lévő pénzintézetek szerény nyereségességével magyarázhatók.
SZ. SZ. K.