Brüsszeli tudósítónktól:
Tíz napon belül nemzetközi munkacsoport áll fel Bécsben a ciánszennyezés hatásainak kivizsgálására. A bizottságban helyet kapnak a magyar és román kormány képviselői, az ENSZ, a Duna Bizottság, az EU és a Természetvédelmi Világalap (WWF) szakértői. A testület elnöke Tom Garvey lesz, aki a brüsszeli bizottság környezetvédelmi főigazgatóságának helyettes vezetője volt. Garvey nem zárta ki, hogy a Duna szennyezettségének fölmérésébe szerb nem kormányzati szervezetek képviselőit is bevonják.
Az elsődleges feladat a károk pontos felderítése, de a munkacsoport tevékenysége nem korlátozódik szigorúan a környezetszennyezés technikai következményeire. Mivel az év végéig elkészülő jelentéstől a nemzetközi pénzügyi segítség is függ, a csoport elemzést készít a katasztrófa sújtotta régiók szociálpolitikai helyzetéről, így a foglalkoztatás alakulásáról is. Bár az EU közvetlen támogatása erősen behatárolt, a különböző alapok - elsősorban a PHARE - átstrukturálásával van mód arra, hogy forrásokat szabadítsanak fel a természet helyreállítására, valamint a térséget hasonló jellegű katasztrófákkal fenyegető veszélyforrások semlegesítésére. A nemzetközi támogatás lehetséges módja a kedvezményes hitel vagy segély.
Margot Wallström, a brüsszeli bizottság környezetvédelemért felelős tagja határozottan visszautasította a magyar sajtóban megjelent állítást, miszerint ő bírálta volna a magyar hatóságokat amiatt, hogy későn értesítették Brüsszelt.
"A felelősség Bukarestet terheli, a román kormány feladata lett volna a vészharang azonnali megkongatása" - jelentette ki brüsszeli sajtótájékoztatóján. Wallström cáfolta, hogy a katasztrófa késleltető hatással lenne az EU-csatlakozási tárgyalásokra, de azt valószínűsítette, hogy a derogációs kérelmeket a tagállamok szigorúbban kezelik majd, vagyis igyekeznek a lehető legrövidebbre szabni a közösségi joganyag alkalmazása alóli átmeneti felmentések időtartamát.
GORDON TAMÁS
