Jelentősen csökkent az építési kedv

A termelés volumene - a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján - 13,1 százalékkal nőtt az építőiparban a múlt év első háromnegyed évében. A magas érték viszont lassuló dinamikával párosul. Az előző évben a felépített lakások száma 28 százalékkal, 20 300-ra csökkent, a kiadott lakásépítési engedélyek száma 23 százalékkal, 23 400-ra apadt. Tavaly nem volt már érzékelhető hatása az 1994 végén a lakásépítés területén életbe lépett új szociális támogatási rendszernek. Új központi intézkedéseket 1998 utolsó negyedévében hoztak (elsősorban az áfa-visszatérítésről és annak mértékéről), így a tavalyi év utolsó három hónapjában kevesebben kértek építési engedélyt, mint bármelyik negyedévben - holott hagyományosan az utolsó három hónapra esett az új engedélyezések 35-45 százaléka.
A múlt évben leginkább a községekben esett vissza a használatba vett lakások, illetve az új lakásépítések száma - 42 százalékkal. A megyéket tekintve Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legkedvezőtlenebb a változás, ahol 50 százalék feletti a visszaesés. A legkisebb arányú visszaesés Pest megyében és Budapesten történt - 12 százalékos - és ebben a régióban összpontosult az országos lakásépítések több mint egyharmada.
Az elkészült lakások 86 százalékát tavaly a lakosság építtette, 69 százalékban családi házat, döntően házilagos kivitelben. Az átlagos kivitelezési idő egy hónappal nőtt - 675 napra - az előző évhez képest. Az átlagos alapterület viszont 97 négyzetméterre emelkedett és magasabb a közművesítettség és a központi fűtés gyakorisága is.