Átalakul az agrárbüdzsé

A kormány kedden jóváhagyta az agrártámogatások idei előirányzatának belső átcsoportosítását a termelési támogatási keret növelése érdekében, főként a beruházási keret terhére (NAPI Gazdaság, 2000. február 23., 3. oldal). Torgyán József lapunk kérdésére kifejtette: nem tart attól, hogy emiatt kevés lenne az idei agrárberuházási keret, az ugyanis nem csökken, hanem nő, mivel a kormány jóváhagyta azt az elképzelést, hogy az agrárhitel garanciakeretéből 12 milliárd forintot az egyéni gazdák beruházásaira fordítsanak.
A kabinet a tárcának azzal a törekvésével is egyetértett, hogy - szintén a forrásainak belső átcsoportosításával - 4 milliárd forintos önálló célkeretet hozzon létre a hatéves csatorna-reorganizációs program idei elindítására.
Az idei költségvetésbe betervezett 65 milliárd forint agrárgazdasági célú állami kezességvállalás felhasználásáról döntve a kormány 15 milliárd forint stratégiai tartalékot képzett. A fennmaradó rész a mezőgazdasági termelők kibontakozási, gazdahitel és a minőségi termelést elősegítő hitelprogramjára fordítható.
A kibontakozási hitelkonstrukció az agrártermelők 138 milliárd forint összegű, éven túli lejáratú hitelállományára terjed ki. Célja, hogy 3 éves futamidővel, legfeljebb 80 százalékos állami készfizető kezességvállalással és a jegybanki alapkamat legfeljebb 50 százalékáig terjedő kamattámogatással preferált hitelekkel állítsa helyre az eladósodott gazdálkodók jövedelemtermelő képességét. Erre a támogatásra már az idei év első felében sikerrel pályázhatnak azok, akiknek üzleti tervét finanszírozó bankjuk és egy erre a célra létrehozott tárcaközi bizottság elfogadja. Ezek a gazdák a jövő évtől évente kibontakozási támogatást vehetnek igénybe, amelyet az esedékes hitelek törlesztésére kell fordítaniuk.
A gazdahitel konstrukció 80 százalékos készfizető állami kezességvállalás és 100 százalékos kamattámogatás mellett 10 éves futamidejű kölcsön felvételét teszi lehetővé az induló családi vállalkozásoknak, a fiatal agrárvállalkozóknak, az új típusú termékpályás szövetkezeteknek és a termelői értékesítő szervezeteknek gazdálkodásuk megalapozásához, forgóeszköz-szükségletük, illetve beruházásaik finanszírozásához. A konstrukció kiterjed a csőd- és felszámolási eljárás alatt álló gazdálkodási szervezetek vagyonának reorganizációs célú kivásárlására is.
A minőségi termelést elősegítő hitelkonstrukció az 1-300 hektár közti szántóterületen gazdálkodók számára biztosít kedvezményes áruhitelt 80 százalékos állami sortartó kezességvállalás és 100 százalékos kamattámogatás mellett. Az igénybe vehető hitel összege hektáronként legfeljebb 15 ezer forint lehet és minőségi vetőmagvak, műtrágyák, valamint növényvédő szerek beszerzésére fordítható. Az ezzel a hitelkonstrukcióval kiegészített földalapú támogatás az agrártárca szakértői szerint már jelentős segítség az érintett gazdák pénzügyi gondjainak enyhítéséhez. Annál is inkább, mivel ezeket a hiteleket a vetőmagtermelők, illetve -forgalmazók, a műtrágyagyártók és a növényvédőszer-forgalmazók vehetik fel áruhitel formájában, a kedvezményekkel azonban csak akkor élhetnek, ha az általuk forgalmazott vetőmagvakat és kemikáliákat kedvezményes, 1999. szeptember 1-i árszinten biztosítják a termelőknek.
A kormányülésen eldőlt az is, hogy az állam kezességet vállal mintegy 20 milliárd forint összegű gabonatermelési célú hitel felvételéhez 70 százalékos sortartó állami kezességvállalás mellett úgy, hogy a kezességvállalási díj megfizetésétől is eltekint. Ezek a kedvezmények már a tavaszi gabonavetésekhez is igénybe vehetők.
L. L.