A napokban felvetődött, hogy Oroszország összesen 1,4 milliárd dollár értékű élelmiszersegélye csak felét fedezi az orosz takarmánybúza-szükségletnek. Andrej Szemjo-nov agrárminiszter szerint a hiányzó takarmánybúzát - azaz legalább 5 millió tonnát - részben Magyarországról lehetne szállítani, orosz gázért és műtrágyáért cserébe. Magyarország azonban elfogadhatatlan árat kér a gabonáért - állította Gennagyij Kulik orosz miniszterelnök-helyettes (NAPI Gazdaság, 1999. február 23., 2. oldal).
A magyar búza - Makay György, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és -kereskedők Szövetségének főtitkára szerint - most valóban drága, miután már csak a hagyományosan legjobb étkezési minőségű van az országban. Ehhez telephelyen tonnánként 18 ezer forint alatt nemigen lehet hozzájutni, ami szállítással együtt eléri a 90 dollárt is, miközben tengeri kikötőben már 100 dollárért lehet vásárolni. Tavaly ősszel uszályba rakva még 80 dollár volt a magyar gabona tonnánkénti ára, ugyanekkor Oroszországban 15-20 dollárral olcsóbban vásárolták a búzát.
Ez persze nem akadályozná az agrártárcát abban, hogy az állam által intervenciós céllal felvásárolt gabonát esetleg az oroszoknak ajánlja, miután a készlet értékesítése már elkezdődött, de a búza ebben is inkább jobb minőségű, amit értelemszerűen drágábban is el lehet adni, mint a takarmány színvonalút. Az intervenciós gabona orosz műtrágyára cserélésének tehát nincs sok esélye.
A közelmúltban az agrártárca valóban folytatott tárgyalásokat Moszkvában különféle magyar élelmiszerek oroszországi szállításának lehetőségeiről, a gabonabarter azonban nem vetődött fel, s azóta sem folynak ilyen tárgyalások erről - tudtuk meg a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban. A gázért magyar élelmiszert konstrukciót amúgy is a már szerződött mennyiség feletti szállítások kapcsán ajánlották az oroszok - ez pedig a hazai szakemberek szerint nem járható út -, de műtrágyát is inkább konzervért, sertéshúsért ajánlottak fel cserébe.
L. L.
