Magyarország mindenképpen az első körben csatlakozhat az EU-hoz

A következő években várhatóan legalább olyan élénk befektetői érdeklődés kíséri a kelet- és közép-európai térség uniós felzárkózását, mint amilyen az euró megjelenése előtti konvergencia-időszakot jellemezte Olaszországban, Spanyolországban és Skandináviában, illetve egy évvel később Görögországban - áll a multinacionális befektetési bank tanulmányában. A csatlakozás előkészületeként végrehajtott strukturális reformok a makrogazdasági pozíciók kiegyensúlyozásával, a kamatszint csökkenésével és a nemzeti valuta reálfelértékelődésével minden eddiginél kedvezőbb környezetet teremtenek a pénzügyi befektetéseknek. A következő években azok az országok teljesítenek a legjobban, amelyek meg tudják őrizni a szerkezeti reformok folyamatosságát és a várható lendületes tőkebeáramlás közepette is képesek megelőzni a gazdaság túlhevülését.
A konvergencia jelenlegi szakaszában Magyarország, Lengyelország és Szlovákia kínálja a legjobb befektetési lehetőségeket - vélik az SSB elemzői, akik szerint a magyar gazdaság stabil alapja és erős export-versenyképessége a következő években tovább srófolja a részvénypiacon elérhető hozamokat.
Az árfolyamsáv 2001-es kiszélesítésétől a szakemberek a forint jelentős reálfelértékelődését várják.
Bár Brüsszelben korábban 2003-ra tették a keleti bővítés kezdetét, az SSB prognózisa szerint az Európai Unió az év folyamán érzékelteti majd, hogy 2004 előtt nem tudja megnyitni kapuit a kelet-európai országok előtt. A befektetési bank elemzői Magyarországot a csatlakozásra legkorábban esélyesek között tartják számon, de nem zárják ki annak lehetőségét, hogy a teljes jogú tagság elnyerésének időpontját Lengyelország felvétele - ami a szakemberek szerint 2006-ra tehető - késleltetheti. Szerintük a kelet-közép-európai térség gazdasági és politikai szempontból legfontosabbnak tartott országát csak abban az esetben lehet a második körbe száműzni, ha az EU világosan megfogalmaz egy menetrendet számára.
A teljes jogú tagság elnyerésétől viszont már csak egy ugrás a valutauniós tagság - vélik az SSB elemzői. Szerintük egyes újonnan csatlakozó országok olyan mértékben megközelítették már a maastrichti kritériumokat, hogy akár a belépést követő két éven belül is tagjai lehetnek a monetáris uniónak.
Dienes-Oehm Egon, a Külügyminisztérium integrációs államtitkárságának helyettes vezetője nem vonta kétségbe, de nem is erősítette meg az SSB feltételezését. Szerinte a korai és a későbbi kapunyitás mellett egyaránt nyomós érvek szólnak, ezért az EU állam- és kormányfőinek év végi értekezlete előtt bármilyen találgatás megalapozatlannak tűnik. Dienes-Oehm lapunknak elmondta, nem lenne meglepetés, ha az idén a brüsszeli bizottság a tavalyinál kritikusabb hangvételű országjelentést készítene Magyarországról, mert az integráció ilyen előrehaladott szakaszában minden felkészülésbeli hiányosság két-háromszoros súllyal esik latba.
Günter Verheugen, az EU bővítési főbiztosa sem oszlatta el a csatlakozási menetrendet fedő homályt kétnapos budapesti látogatásán. Bár szerinte Lengyelország 2003-as csatlakozása továbbra is elképzelhető, geopolitikai szempontból kedvezőbb, ha Lengyelországot, Szlovákiát és Litvániát egyszerre vennék fel az unióba.
T. K. ZS.