Kékesi László, a PM helyettes államtitkára szerint az áfa 0 százalékos kulcsának 5 százalékra - az uniós normáknak megfelelő szintre - emelése 11-12 milliárd forinttal növelné a büdzsé bevételeit, az inflációt ugyanakkor 0,2 százalékponttal tolná feljebb. Az államtitkár a költségvetési bizottság tegnapi ülésén elmondta, hogy a kormány tervei közt szerepel a kedvezményes, 12 százalékos kulcs közelítése a 25 százalékos kulcshoz, egyes termékekre és szolgáltatásokra viszont a kabinet a csatlakozást követő 5 évig szóló mentességet kért. Ennek az az oka, hogy a jelenleg 12 százalékos kulcs alá eső háztartási energia, illetve az élelmiszerek adójának emelése együttesen 85-90 milliárddal növelné a lakosság adóterheit, az inflációt pedig 1,1, illetve 0,4 százalékponttal dobná meg. A 12 százalékos körbe tartozó többi termék és szolgáltatás kedvezményes áfájának 25 százalékra emelése becslések szerint csaknem 20 milliárddal növelné a lakossági kiadásokat, ami a fogyasztói árindexet 0,3 százalékponttal emelné. A kormány eltökélt viszont a felső, 25 százalékos kulcs mérséklésében, az ugyanis meghaladja az unióban általában használt felső értéket, ezért versenyhátrányt okozna. A normál kulcs 1 százalékpontos csökkentése 27-28 milliárdos bevételkiesést okozna a büdzsének, ám az árak érzékelhető mérséklődéséhez legalább 2 százalékponttal kellene lejjebb szállítani a felső áfakulcsot. Ez pedig már több mint 55 milliárddal csapolná meg az adóbevételeket, ami az alsó kulcsok emeléséből bejövő 25-30 milliárddal együtt is 20-25 milliárdos bevételkiesést okozna a büdzsének. A kormány ezért egészen a csatlakozás időpontjáig kitolná az áfarendszer átalakítását.
Magyarország ötéves mentességet kért az uniótól a tagállamokban működő anya- és leányvállalatok adózásáról szóló közösségi irányelv rendelkezéseinek átvételében. Az EU-ban ugyanis adómentes az anyavállalatnak átutalt osztalék, amit a magyar joggyakorlatban 20 százalékos adó terhel. A megkötött egyezmények az uniós tagországokkal szemben ugyan legfeljebb 15 százalékos adót állapítanak meg, ám a forrásadó megszüntetése a csatlakozás évében mintegy 20 milliárd forinttól fosztaná meg a költségvetést. A PM szerint az osztalékadó megszüntetése növekvő jövedelemkivonáshoz vezetne, ami veszélyeztetné a fizetési mérleg pozícióit. A jogharmonizáció miatt a vállalati átalakulások, a részvénycsere és a vagyonátruházás adózási szabályainak módosítására is szükség van.
A költségvetési bizottság tegnapi ülésén kiderült, hogy a kormány nem kíván lemondani a csatlakozást követően a bérfőzési szeszadóról, bár ilyen adót az unióban nem alkalmaznak. Az uniós elvárások miatt a csatlakozásig jelentősen emelni kell a cigaretta és a dohányáruk jövedéki adóját.
A PM szerint az uniós adópolitika átvétele nem befolyásolja a jövedelemcentralizáció honi mértékét. A jövedelmek 41,9 százalékának központosítása egyébként megfelel az unióban kívánatos 36-46 százalékos elvárásnak.
B. Z.
**** KERETBEN ****
A csatlakozás után a többi tagországhoz hasonlóan Magyarországon is működnie kell CLO-irodának, ahol az érdeklődők az EU-ban bejegyzett cégekről kaphatnak naprakész információkat. A 40 embert foglalkoztató központi iroda felállítása az APEH számításai szerint 1,5-1,7 milliárd forintot igényel.
A csatlakozás után a többi tagországhoz hasonlóan Magyarországon is működnie kell CLO-irodának, ahol az érdeklődők az EU-ban bejegyzett cégekről kaphatnak naprakész információkat. A 40 embert foglalkoztató központi iroda felállítása az APEH számításai szerint 1,5-1,7 milliárd forintot igényel.