Az Érdekegyeztető Tanácsban (ÉT) az 1999. évre 12 és 15 százalék közötti átlagos bértömegnöve-lésben állapodtak meg a felek a versenyszférát illetően, a minimálbér pedig 22 500 forintra emelkedett. Ám a kormányzat az ágazati/kollektív bértárgyalások során csupán 13,3 százalékig volt hajlandó elmenni, ennél magasabb - de a 15 százaléknál még alacsonyabb - béremeléseket csupán komolyabb nyomásgyakorlás esetén garantáltak. A köztisztviselőknél ugyanakkor 6,4 százalék, a közalkalmazottaknál pedig 9,7 százalék lenne a keresetnövekedés átlagos mértéke.
Az állami alkalmazottak számában eredetileg nem terveztek változást. Az országban egyedül a sütőiparban létezik a kötelező kollektív szerződés intézménye, ami az ágazat minden egyes munkaadójára és munkavállalójára kiterjed. A megállapodások - a köztisztviselőkkel és közalkalmazottakkal együtt - súlyozva átlagosan 12,5 százalék keresetnövekedést garantálnak 1999-ben.
A többi ágazatban a még folyamatban lévő tárgyalások kompromisszumos befejezése esetén 12,9 százalékos növekedés várható. A kormányzat terveiben 2-2,5 százalékos reálbér-emelkedés szerepelt, ez a fentiek fényében nehezen tartható. Az éves infláció, rácáfolva a tervekre, várhatóan 9 százalék körül alakul, ami 3-3,5 százalék béremelkedést jelent reálértéken.
Dézsi Tamás, az Erste Befektetési Rt. elemzője szerint a kormányzat puhán viselkedett a bértárgyalások során, emiatt 3 százaléknál magasabbra várható az idei reálbér növekedés. Az infláció mérséklődése szerinte az elmúlt évben a kedvező világpiaci nyersanyag- és energiaárak, illetve a belső fogyasztás csekély növekedése miatt következett be. Az elemző szerint idén a belső kereslet várhatóan a reálbéreknél nagyobb ütemben emelkedik, mert magas a fogyasztási határhajlandóság. A nagyobb keresletet nem képes kielégíteni a hazai termelés, ami végül importnövekedést vált ki.
Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő Rt. elemzője szerint a 9 százalékos infláció melletti 12,5-13 százalékos bruttó bérnövekedés önmagában nem veszélyezteti a makrogazdasági mutatókat. A közalkalmazottak bértömegét befagyasztották, a bérnövelés csak leépítések árán lehetséges. Figyelemre méltó, hogy még a tavaly júniusban felduzzasztott Miniszterelnöki Hivatal is leépítésekre kényszerült. A belföldi fogyasztás növekedése a múlt évben nem indult be, de 1999-ben már emelkedés valószínűsíthető. A versenyszférában nem várható akkora mértékű béremelés, amelyet a termelékenység növekedése ne ellensúlyozna.
A tárca ugyancsak most készülő légügyi stratégiája nem csupán a Malév jövőjével, a társaság tulajdonosi szerkezetével foglalkozik, hanem részletesen kitér a kis repülőterek hasznosítására, sőt arra is, hogy üzemeltetésükbe miként kapcsolódhatnak be az önkormányzatok.
K. ZS.
**** KERETBEN ****
A SZEF hétfőn elfogadta, hogy az ügyvivő testület kezdeményezze a kormánnyal a bértárgyalások felújítását. Akcióbizottságot is létrehoznak, amelynek feladata a nyomásgyakorlás és az esetleges tömegdemonstrációk előkészítése.
Hegyi Ádám, az Inter-Európa New York Bróker Rt. elemzője úgy vélekedik, hogy a tervezettnél alacsonyabb mértékű hiány mellett sem jelent komoly veszélyt az akár 3,5 százalékos reálbér-emelkedés. A költségvetési hiány mértéke nincs közvetlen veszélyben. A lakossági kereset-növekedés nem okoz számottevő inflációs nyomást, amennyiben a háztartások fogyasztása nem nő túlzott mértékben.
Mindhárom szakértő fontosnak tartotta, hogy a túlzott mértékű keresetnövekedés közvetve és közvetlenül éppen a legfontosabb mutatókat rontja. Az elemzők szerint nagy a szakszervezetek felelőssége ebben az ügyben.
D. L.
Aláírták a Kaposvárt elkerülő útról szóló egyezményt
A határtól visszafelé épül az M7-es
Az állam tíz év alatt - döntően hitelekből - 600 milliárd forintot kíván költeni a hazai autópálya- és gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére - mondta Katona Kálmán közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter hétfőn Kaposváron, miután a város polgármesterével egyezményt írt alá a települést elkerülő út építéséről.
A szerződés alapján 2003-ig négy ütemben - immár az M9-es gyorsforgalmi út részeként - megépül a Kaposvárt elkerülő 17 kilométeres pályaszakasz. Katona Kálmán elmondta, hogy az összesen 9,044 milliárd forint értékű beruházás döntő részét - 8,894 milliárd forintot - az Útfenntartási és Fejlesztési Célelőirányzatból finanszírozzák, míg 170 millió forintot a helyi önkormányzat ad. Az M9-es másik kiindulópontja a szekszárdi Duna-híd és a kétoldalon hozzá kapcsolódó pályaszakasz lesz. Mindemellett a tárca rendkívül fontosnak tartja a 6-os főközlekedési út gyorsforgalmi úttá fejlesztését is - mondta Katona Kálmán. Idén az egész országban folytatni kívánják az úgynevezett elkerülőút-programot, s mielőbb forrást szeretnének találni a települések közötti összekötő utak építéséhez és felújításához is.
Az említett 600 milliárd forintból évente átlagosan 60 milliárd forint értékű projektek valósulnak meg, döntően központi forrásból - egy állami cég által felvett hitelekből -, hiszen az elmúlt évek tapasztalatai azt igazolják, hogy a térségfejlesztési szempontokat is figyelembe véve Magyarországon csak így lehet autópályát és gyorsforgalmi utat építeni. Még idén ősszel elkezdődik az M7-es jobb pályájának felújítása, a Zamárdiig tartó szakasz autópályává fejlesztése, illetve a határig tartó nyomvonal régészeti feltárása. Erre idén várhatóan 27 milliárd forintot költenek. Amennyiben a helyiek nem tudnak záros határidőn belül megegyezni a balatonföldvári nyomvonalvitában, akkor kénytelen lesz a miniszter dönteni - közölte Katona Kálmán.
Az új pályaszakasz építése várhatóan a határtól visszafelé - Letenyétől -, a horvátországi autópályához kapcsolódva kezdődik, de a tárca azt is fontolgatja, hogy Balatonkeresztúrnál indul a projekt, tekintettel arra, hogy a déli Balaton-part forgalmi terhelése a legnagyobb.
Katona Kálmán elmondta, hogy az M3-ason szerzett tapasztalatok azt igazolják, hogy továbbra is matricás rendszerben érdemes gondolkodni. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium (KHVM) olyan matricát kíván bevezetni, amit az állami kézben lévő, teljes hazai autópálya-hálózaton használni lehetne. Folytatják a tárgyalásokat az M1-es fizetőszakaszának megvásárlásáról, ami lehetővé tenné az itteni díjak mérséklését is.
A KHVM a társasággal közösen átfogó koncepciót készít a MÁV Rt. megújítására, tevékenységének racionalizálására. A cselekvési programcsomag várhatóan májusban kerül a kormány elé. Katona Kálmán szerint a kis forgalmú és gazdaságtalan mellékvonalakat csak úgy lehet megmenteni, ha azokat privatizálják, illetve önkormányzati segítséggel hasznosítják. Mielőtt azonban ez megtörténne, felújításuk elkerülhetetlen. Várhatóan még idén magánkézbe adhatnak több - közöttük keskeny nyomtávú - kisvasutat is.
{
Ma adják át a forgalomnak a Rákospalota-Újpest-Vácrátót közötti 31 kilométeres vonalszakaszon a villamos felsővezeték-hálózatot. A beruházás egy három szakasz villamosításából álló projekt egyik eleme. A Viacom Hungaria Rt. beruházásában folyó munkák összértéke 25 milliárd forint, amiből a most átadott szakasz költsége körülbelül 4 milliárd forint.