Az FVM erősítené a gyümölcstermesztést

Magyarországon ötéves átlagban 1981 és 1985 között termett a legtöbb gyümölcs, a termés meghaladta az 1,7 millió tonnát. Az ország földterületéből a gyümölcstermesztés jelenleg 1 százalékot foglal el, az ágazat nemzetgazdasági jelentősége azonban - a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) szakértői szerint - a jövedelemtermelés, a megtartóképesség és a vidékfejlesztés szempontjából ennél sokkal nagyobb. Úgy vélik, hogy megfelelő állami támogatással, marketinggel, a termesztők helyzetbe hozásával és társulásával az országos termésmennyiség 2006 és 2010 között elérheti az évi 1,3 millió tonnát, 53 százalékkal többet, mint az 1996 és 1999 közötti éves átlag. E mennyiségi fejlődés mellett azonban a minőségi, azaz a versenyképes termesztés követelményeinek is meg kell felelni - figyelmeztetnek kertészeti stratégiai elemzésükben.
Prognózisuk szerint a megtermelt gyümölcs kétharmada középtávon belföldön hasznosulhat, azaz fokozatosan elérhető lenne a jelenlegi 50 kilogrammos egy főre jutó éves fogyasztás megduplázása. Emellett a jövő évtől 2005-ig terjedő időszakban a Magyarországon termesztett gyümölcsökből az FVM 20 százalékos exportaránnyal számol, ami - a 2000-2002 között tervezett telepítések nyomán létrejövő minőségi ültetvények segítségével - 25 százalékra, majd még tovább nőhet. A meggynél, a szilvánál, a diónál, a málnánál és az egresnél az átlagosnál is nagyobb exportarány várható.
Jelenleg a gyümölcstermesztésre leginkább alkalmas régiókban a legnagyobb a munkanélküliség aránya, ám az FVM reményei szerint a kézimunka-igényes gyümölcsök termesztése és a kapcsolódó infrastruktúra hozzájárul majd a munkahelyteremtéshez. A szaktárca számításai szerint ugyanis a harmadik évezred első évtizedében csaknem 4,5 millió munkanapot kell majd a gyümölcsök kézi betakarítására fordítani. A számítások szerint a feldolgozással együtt a magyar gyümölcságazat a társadalom 5-10 százalékának nyújthatna állandó vagy alkalmi munkalehetőséget.
L. L.