A távközlési szolgáltató a jövőben teljes hálózatát harmadik személy használatába adhatja - egyebek mellett ezt is tartalmazza a távközlési törvény módosításához készült, még az egyeztetések fázisában lévő előterjesztés. A dokumentum azokat a pontosításokat és kiegészítéseket fogalmazza meg, amelyek alapján - a várhatóan 2001-től hatályba lépő egységes, új hírközlési törvény megjelenéséig - a távközlési törvény megfelelően szolgálhatja a távközlési piac működését, egyben segítséget nyújt a liberalizációs időszakra történő felkészülésre.
A hatályos jogszabály értelmében ha építmény létesítéséhez, felújításához, átalakításához vagy lebontásához az építményben vagy az ahhoz tartozó földrészleten lévő távközlő eszközök eltávolítása vagy áthelyezése szükségessé vált, azt a szolgáltatónak kellett elvégeznie.
E rendelkezést érintetlenül hagyja a módosító javaslat, de kiegészíti a költségviselésre vonatkozó rendelkezéssel. A kiegészítés hiánya komoly problémát okozott az elmúlt időszakban a távközlési szervezeteknek, ugyanis egyre nagyobb számban - elsősorban a gerinchálózatnál - fordult elő, hogy a kábel nyomvonalát érintő idegen ingatlan tulajdonosa ragaszkodott a kábel kiváltásához, vagyis az ingatlan határán kívülre történő áthelyezéshez.
A peres eljárásokban a bíróságok többnyire helytadtak az áthelyezési kérelemnek, és egyes bírósági határozatok az ezzel kapcsolatosan felmerülő költségeket is a szolgáltatók terhére állapították meg.
A tömegesen jelentkező eltávolítások, áthelyezések - ha azok nem a közcélú távközlési szolgáltatások nyújtása érdekében merülnek fel - költségeivel nem lehet a távközlési szolgáltató terheit növelni - vélik a hírközlési tárca szakemberei. Más, sajátos építménytulajdonos - nevezetesen a villamosenergia-szolgáltató - hasonló problémájának jogi megoldását a távközlési törvény jelen módosító javaslatához hasonlóan már 1994-ben rendezték. Tekintettel arra, hogy a távközlőhálózat és a villamosvezeték közcélú szolgáltatáshoz szükséges infrastruktúra, ezért indokolt a hasonló szabályozás megalkotása.
A hatályos távközlési törvény nem rendezte azt az esetet sem, amely a fejlődő távközlési piacon - jelesül azokon, amelyeknél nincs infrastruktúramonopólium - lehetővé teszi a teljes körű hálózati szolgáltatás nyújtását. A törvénymódosítást követően a teljes körű hálózati szolgáltatásra kötött szerződésben a szolgáltató nemcsak béreltvonali szolgáltatás teljesítésére vállalkozhat, hanem a teljes távközlőhálózatának egészét vagy jól körülhatárolható részét - annak minden jellemző tulajdonságával együtt - harmadik személy használatába adhatja. Ez az európai uniós gyakorlatnak megfelelően azt jelentené, hogy a Matáv vagy a koncessziós társaságok teljes infrastruktúrájukat használatba adhatnák olyan társaságoknak, amelyek azon szolgáltatást akarnak nyújtani.
D. J.
