A magyar adórendszer felkészült a csatlakozásra

Az unión belül nem működik egységes adórendszer, a tagországok csak egyes adónemek esetén állapítottak meg kötelező érvényű szabályokat. Ezek főképpen a fogyasztási adók egységesítését célozzák. Magyarországon a termékeket és szolgáltatásokat 0, 12 és 25 százalékos áfakulcs alá sorolják (ezenkívül létezik egy szűk áfamentes kör), míg az EU-ban egy kedvezményes és egy normál áfakulcsot állapíthatnak meg a tagországok. Az unióban az áfa alsó, kedvezményes kulcsa nem lehet alacsonyabb 5 százaléknál, ami azt jelenti, hogy például a most 0 százalékos áfakulcsba tartozó gyógyszerek adóját a csatlakozás miatt emelnie kell a kormánynak.
A kabinet a lakossági terhek enyhítésére hivatkozva tavaly még 20 százalékra kívánta csökkenteni a normál áfakulcsot, ám a költségvetés bevételeinek biztosítása miatt letett erről a tervről.
A jelek szerint a jövő évi adórendszer kidolgozásakor is a bevételi szempontok kerülnek előtérbe, legalábbis ezt jelzi, hogy már csak a 0 százalékos áfakulcs emeléséről lehet hallani. A 25 százalékos áfakulcs egyébként elfogadható az unión belül, ahol 15 százalékban állapították meg a normál kulcs alsó határát. A jövedéki termékek közül a cigaretta adótartalma a mostani 30-ról 57 százalékra emelkedik.
Az uniós előírások alapján nem várható lényeges módosítás a társasági adóztatásban, bár az EU-ban egyre gyakoribbak a kedvezmények megnyirbálására tett javaslatok. Az APEH elnökhelyettese szerint amennyiben az unióban kikristályosodna egy egységes adópolitika ezen a téren, Magyarország heteken belül képes lenne ahhoz alkalmazkodni. Szerinte ez a lépés nem veszélyeztetné a befektetéseket, a már megadott kedvezményeket ugyanis nem érintené a változás. Az újonnan érkező befektetéseket sem félti az előnyök esetleges mérséklésétől, mert például az OECD felmérése szerint a befektetői döntésekben a jogbiztonság vagy a kvalifikált munkaerő fontosabb szempont a célország adópolitikájánál.
Más szakértők szerint önmagában az uniós taggá válás miatt nem csökkennek a büdzsé adóbevételei, azokból nem részesedik az unió közös költségvetése. Az egyéb bevételeket érzékenyen érinti a csatlakozás, azt követően ugyanis az unión kívüli kereskedelemből származó vámok 90 százaléka az EU-kasszába vándorol.
B. Z.