Az egészségügyi intézmények személyi kiadásai a költségvetési törvény szerint idén átlagosan 13 százalékkal emelkednek. A szaktárca ehhez az első negyedévben az előző évi források 10 százalékkal növelt összegét biztosítja, mivel a törvény az új finanszírozási rendelet életbelépéséig, azaz áprilisig csak ennyire ad lehetőséget. Az előirányzott 13 százalék eléréséhez áprilistól megemelt összeget kapnak az intézmények. A kórházak jelentései szerint azonban több helyen nem érte el a 10 százalékot a januárban átutalt, februárra szóló forrás növekedése (a januári pénzeket még decemberben kapták meg az intézmények, ezért abban még nem szerepelt a forrástöbblet). A kórházak közül 30 esetében 8 százaléknál kisebb mértékben emelkedett a teljesítményfinanszírozás, további 30-ban pedig meghaladta a 8, de nem érte el a 10 százalékot a többlet. Ennél több intézmény is juthatott volna hasonló sorsra, de őket "megmentette" a krónikus ellátás napi díjának 2500-ról 2700 forintra emelése.
Pusztai Erzsébet szerint azokban az intézményekben nem tudtak 10 százalékos béremelést biztosítani februártól a dolgozóknak, amelyeknél az elmúlt évben a béremelés átlaga magasabb volt az országos átlagnál. Azok a - főleg fővárosi - intézmények is kevesebb pénzhez jutottak, ahol az előző évben magas volt a fix díj összege. Míg ugyanis tavaly a teljesítményfinanszírozástól elkülönítetten fix díjakhoz is jutottak az egészségügyi intézmények, idén januártól az utóbbiak már beépültek a teljesítmények után fizetett pénzekbe. A költségvetésben azonban csak az előző évi teljesítményfinanszírozás során kiutalt pénzek 10 százalékával számoltak. (A teljesítmények utáni finanszírozás a második félévtől vált egységessé, az első hat hónapban lényeges eltérések voltak az intézmények között.) Tovább rontja néhány intézmény helyzetét, hogy a kórházfinanszírozás technikája szerint az adott hónapra járó pénzt a két hónappal korábban elért teljesítményekhez kötik, vagyis a februárra szóló, de már januárban átutalt összeget a novemberi, nem egy esetben gyengébb teljesítmények határozták meg. Az államtitkár szerint a tb-járulékok ez évi csökkentése azonban további 2 százalékos bérfedezetet jelenthet a kórházaknak.
A háziorvosok is jelezték, hogy idén kevesebb pénzt kapnak a tb-kártyák után, mint az előző év végén. Pusztai Erzsébet arra hívta fel a figyelmet, hogy a háziorvosi ellátásra szánt források közül az egyébként negyedévenként kifizetett szűrési díjkeretet tavaly az utolsó három hónapban a teljesítménydíjakkal együtt megkapták a háziorvosok, idén januártól azonban ismét negyedévenként fizetik ki azt.
Az áprilistól megváltozó finanszírozási rendelet nem tartalmaz gyökeres változást, arra a jövő évben lehet számítani - jelentette ki az államtitkár. A tárca előterjesztését várhatóan ezen a héten tárgyalja a kormány.
B. Z.
**** KERETBEN ****
Pusztai Erzsébet szerint egyelőre nem lehet megmondani, hogy a 2000-es költségvetésben mennyire javulhatnak az egészségügy pozíciói. A büdzsé tervezését már megkezdte a Pénzügyminisztérium, az egészségügyi és a pénzügyi tárca vezetői már folytattak egyeztetéseket. Az államtitkár annyit árult el a tárgyalásokról, hogy a PM nem zárja ki a 20 milliárdos egészségügyi amortizációs igény beépítését a jövő évi költségvetésbe. Az államtitkár szerint elképzelhető egy amortizációs alap létrehozása, amibe a költségvetés és az önkormányzatok fizetnének be, az intézmények pedig teljesítményük alapján juthatnának az alapból támogatáshoz.