Végleg zárolta a tartalékokat a kormány

A kormány úgy határozott, hogy a tervezettnél lassúbb gazdasági növekedés esetére befagyasztott 40 milliárd forintos tartalékot nem költi el idén, és a 19 milliárd forintos általános tartalékból legalább 10 milliárd forintot félretesz - jelentette be Járai Zsigmond pénzügyminiszter Chikán Attila gazdasági miniszterrel és Surányi György jegybankelnökkel közös sajtótájékoztatóján. A kormány nem kívánja elkölteni a megszűnt alapok költségvetéséből megmaradt és az idei büdzsét gyarapító 30 milliárd forintot sem. Így a költségvetés elsődleges, kamatfizetések nélküli többlete a GDP 2 százaléka felett lenne, az államháztartás konszolidált hiánya pedig a bruttó hazai termék 3,5 százaléka körül alakulhat, feltéve, hogy gazdasági növekedés eléri az 5 százalékot.
1998-ban a folyó fizetési mérleg hiánya 2,3 milliárd dollár volt, ez 1,3 milliárd dollárral magasabb az 1997-esnél. A hiányból 700-800 millió dollár reálgazdasági tényezőkkel magyarázható, az osztalék és profitkivitel pedig 500 millió dollárral növekedett az előző évhez képest - jelentette ki Surányi György.
A romlás oka a gazdaság - átmeneti hatásként értelmezhető - felemelkedő ciklusa, a külső sokkhatások és a fiskális politika szigorának enyhülése. A költségvetési politika lazulása 1996 óta jellemző, ez késleltetetten éreztette hatását a folyó mérleg deficitjének növekedésében is. Eredményszemléletben az 1998-as profitkivitel jelentős része az 1997-es évet terheli, így a két évvel ezelőtti folyó fizetési mérleg hiánya 1,3 milliárd dollár volt, a tavalyi pedig 2 milliárd dollár - vélekedett a jegybankelnök. (E logika szerint az 1998-as deficit csak az idei profitkivitellel lesz teljes, és a 2 milliárd dollárhoz jön még az ez évi profitkivitel nagysága. - A szerk.)
Surányi György elmondta, hogy a tavalyi működőtőke-beruházások és portfólióbefektetés az állampapírpiacra beáramló tőkével kiegészülve teljes egészében finanszírozzák az 1998-as folyó mérleg hiányát. Magyarország devizában denominált adóssága így tavaly nem nőtt, a nettó adósságállomány pedig szerény mértékben csökkent. A folyó fizetési mérleg ez évi alakulásával kapcsolatban Surányi elmondta, hogy az első negyedévben strukturális és tradicionális okok miatt valószínűleg a tervezett - 2,2-2,7 milliárd dolláros - hiány 30-40 százaléka teljesül. Tehát az első félévében várhatóan gyorsabb ütemben nő a deficit, de a másodikban lassulás következik be. Az éven túli papírokon kialakult reálkamatok megfelelőek, kedvező, hogy a piac inflációs várakozása hosszabb távon határozott csökkenési trendet mutat - mondta Surányi György.
Járai Zsigmond pénzügyminiszter elismerte, hogy 1998-ban a fiskális szigor enyhült, ami elsősorban a választásokkal magyarázható. Az ez évi költségvetési kiadások 1,5 százalékkal magasabbak reálértéken, mint ahogy azt a kormány a költségvetés benyújtásakor tervezte. A januári államháztartási hiány magasabb volt a tervezettnél, ám szezonálisan a januári hiány a mérsékeltebb fogyasztási adóbevételek miatt rendszerint meghaladja az időarányost. Február végéig a pénzügyminiszter 135 milliárd forintos költségvetési hiányt tervez. Év végére a kormány 8-9 százalék közötti inflációt vár, éves átlagos áremelkedésként pedig 9 százalékra számít. 2000-re 7 százalék körüli éves átlagos inflációt tervez a kormány.
Chikán Attila gazdasági miniszter megerősítette, hogy a kormány importkorlátozó intézkedéseket nem tervez, ám exportösztönzéssel akár 500-600 millió dollárral is csökkentheti a külkereskedelmi mérleg ez évi hiányát. Nincs szó azonban multinacionális cégeknek adandó újabb preferenciacsomagról, mivel a gazdasági miniszter szerint már az nagyon vonzó a külföldi befektetők számára, hogy a magyar társasági adó az egyik legalacsonyabb Európában.
SZ. SZ. K.