Prága a magyar intézkedés miatt konzultációkat kért a WTO-tól, aminek keretében megvitatták a kialakult helyzetet és megegyeztek abban, hogy a problémát megpróbálják kétoldalú alapon rendezni (NAPI Gazdaság, 1999. január 27., 3. oldal). A megoldás módja a pénteki tárgyalások alapján az lehetne, hogy a magyar fél módosítja a január közepén bevezetett intézkedéseket. A következő tárgyalási fordulót március 2-án és 3-án Budapesten tartják. A cseh fél addigra kidolgozza és pontosítja, hogy mi is lenne számára az elfogadható megoldás - szögezte le Győr Mihály.
Magyarország január közepén évi 42 ezer tonnában korlátozta a Csehországból származó acélbehozatalt, amire a csehek WTO-panasszal reagáltak. Varga Tibor, Magyarország prágai nagykövetségének kereskedelmi tanácsosa szerint a magyar intézkedésre azért került sor, mert Prága nem tartotta be azt a korábbi megállapodást, amely szerint a cseh cégek visszafogják szállításaikat.
A Trinecké Zelezárny Rt. szóvivője, Bohdana Horácková szerint cége tavaly 42 ezer tonna terméket szállított Magyarországra, a korlátozás nyomán idén csak 11 ezer tonna saját termék magyarországi exportjára számítanak. A Zelezárny Drátovny Bohumin Rt. azt állítja, hogy egyelőre nem tudják, mennyit vihetnek ki Magyarországra, mert a felek között nincs konkrét megegyezés. Ugyanakkor a Roman Hradil, a Vítkovice Rt. kereskedelmi igazgatója szerint cége csak keveset szállít Magyarországra, ezért őket nem is érdekli túlzottan a magyar korlátozás.
A Metal Bulletin című szakfolyóirat szerint a Magyarországra érkező cseh acélszállítások mennyisége 1998-ban meghaladta a 100 ezer tonnát. A tavaly júliusban tető alá hozott egyezmény ellenére a cseh exportőrök augusztusban és szeptemberben a megállapodásban kikötött mennyiség tízszeresét szállították Magyarországra (NAPI Gazdaság, 1999. január 17., 18. oldal).
(NAPI)
