Csökken a forgalom növekedési üteme

Továbbra is a magyar gazdasági növekedés egyik kulcskérdése, hogy a magántulajdonban lévő, illetve kis- és közepes vállalkozások, amelyek jellemzően a helyi piacra termelnek, miképpen tudják felvenni a versenyt a multinacionális cégekkel.
A korábbi felvétel adatai azt mutatták, hogy 1998-ban a top 1500-on belüli kisebb és magyar tulajdonban levő cégek forgalmának növekedési üteme nem fog számottevően különbözni a külföldiekétől. A tényleges adatok azonban mást mutatnak: továbbra is a külföldi tulajdonban levő cégek voltak a feldolgozóipari növekedés motorjai. Mind a forgalom és ezen belül az export, mind a létszám tekintetében nagyobb növekedési ütemet produkáltak, mint a többi vállalat.
1998-ban csökkent a forgalom bővülési üteme, amiért az export visszaesése felel, hiszen a belföldi forgalom gyorsuló ütemben nőtt. Az ütemcsökkenés azonban nem az orosz válság hatása, sokkal inkább az 1997-es eredményeknek köszönhető, akkor több cég döntött új kapacitások termelésbe állításáról és ez eredményezte a nagyarányú bővülést.
A vállalatok gyorsan reagáltak az orosz piac összeomlására: leépítették a feleslegessé vált munkaerőt, új piacokat kerestek, illetve olyan fizetési konstrukciókat dolgoztak ki, amelyek lehetővé teszik a piacon maradást.
Az orosz válság és a nyugat-európai országok gazdasági növekedésének egyre valószínűbbé váló ütemcsökkenése ellenére a menedzserek optimizmusára vall, hogy többségük a cég gazdasági helyzetének és eredményességének javulását várja. A cégvezetők nem számolnak komolyabb értékesítési problémákkal a nyugat-európai piacon, miközben az unió területén egyre pesszimistábbak a társaságok.
A top 1500 körében megfigyelhető béremelési igények megvalósulása esetén az import fogyasztási javak iránti kereslet növekedhet és ez reális veszélyt jelent a külkereskedelmi mérlegre. Ennek hatását azonban a bérnövelés mértékének pontos ismerete nélkül nem lehet megítélni.
I. M.