A magánpénztárak vagyona tavaly december végén megközelítette a 29 milliárd forintot, az elért hozamok az előrejelzések szerint bruttó 15 és 20 százalék között szóródtak. A pénztári tagok száma elérte az 1,3 milliót. Ezek az adatok azonban némileg változhatnak, mivel a magánnyugdíjpénztáraknak február 15-ig kellett elküldeniük a tavalyi évről szóló utolsó jelentésüket az ÁPf-nek, ezért az adatok feldolgozása még nem zárult le. Az ÁPf nyilvántartása szerint a tagdíjak gyűjtésével és befektetésével, vagyis tevékenységi engedéllyel 31 magánpénztár rendelkezett az elmúlt év végén.
A magánnyugdíjpénztárak működését ténylegesen tavaly januártól tartják számon, holott már 1997 szeptemberétől alakulhattak ilyen pénztárak, abban az évben azonban még nem kezdhették meg a tagdíjak gyűjtését. A magánpénztárak befektetési politikája - a törvényi előírások miatt is - konzervatív volt, a portfólió meghatározó része állampapírokból állt. Az elért hozamokat a harmadik negyedévben bekövetkezett események, az orosz és a távol-keleti válság hatására visszaeső részvényárfolyamok, valamint a csökkenő állampapírhozamok tépázták meg kissé.
Idén szeptembertől az addig a tb-rendszerben maradók már nem léphetnek át a vegyes nyugdíjrendszerbe. A lapunk által megkérdezett pénztárak számításai nagy szórást mutatnak a pénztári tagok idei létszámbővülését illetően: a várakozások szerint a nyolc hónap alatt 250-600 ezerrel bővülhet a magánpénztári tagok száma. Az egyik legnagyobb pénztár 20 százalék körüli további létszámgyarapodással számol. Fentiek alapján később 1,5-1,9 millióan kapják majd nyugdíjukat két helyről. Ezzel szemben a magyar munkavállalók száma nem egészen 4 millió, de a 47 évesnél idősebbek számára a rendszer már a minimális járadékot sem garantálja, hiszen ezt optimálisan 15 éves futamidő alatt képesek a pénztárak elérni. A várható vagyongyarapodásról a pénztárak nemigen nyilatkoznak; az 1999-re szóló költségvetési törvényben mindenesetre 69,8 milliárd forintot különítettek el a magán-nyugdíjpénztári átlépők miatt a tb-kasszában keletkező hiány pótlására.
Az ÁPf szerint tavaly összesen 5590-en léptek vissza a tb-be (a kérdezett magánpénztárból eddig 668-an kerültek vissza a felosztó-kirovó rendszerbe). Erre egyébként 2000. december végéig ad lehetőséget a pénztári tagok számára a törvény. A pénztárak közötti átlépésre tavaly július óta van lehetőség. Eddig 4100-an érkeztek és 186-an hagyták el a lapunk által megkérdezett magánpénztárat.
B. Z.
**** KERETBEN ****
A magán-nyugdíjpénztári piac szakértők szerint 10-15 intézményt bír fenntartani, azaz várhatóan folytatódik a már korábban elkezdődött koncentrálódás. Ez történhet a magánpénztár tevékenységének felszámolásával vagy egy másik pénztárba olvadással. A pénztári tagok egyik esetben sem vesztik el addig befizetett tagdíjukat, mert a pénztárak Garancia Alapja - ahová a tagdíjak 4 ezrelékét fizetik be a pénztárak - gondoskodik azok kifizetéséről.