Tartósan háttérbe szorul az orosz reláció

Az 1998. augusztusi gazdasági-pénzügyi válság után beszűkült az orosz fizetőképes kereslet, és Moszkva is az importhelyettesítés irányába mozdult el, így a magyar kivitel a felére csökkenve évtizedes mélypontot ért el tavaly, miközben a behozatal értéke - az energiahordozók miatt - csupán tizedével esett vissza. E piac fontossága drasztikusan csökkent, és úgy tűnik, hogy a magyar külgazdasági vezetés tartósan "leírta" mind az orosz, mind a FÁK-relációt. Ezt támasztja alá Tamás István, külügyi főosztályvezető tegnapi kijelentése, miszerint nem várható, hogy az idén a tavalyi kedvezőtlen exportadatok javulnának, így ismét nagy passzívum alakul ki. Jó esetben is több év alatt az 1998-as - nem különösebben nagy - kiviteli érték érhető el. Ezt erősíti Szűcs Pálnak, a moszkvai magyar kereskedelmi képviselet vezetőjének véleménye, aki szerint az oda irányuló kivitel a következő két évben 20-20 százalékkal növekedhet.
Komoly nehézséget okoz a magyar kivitel növelésében az is, hogy a szezonális vámok kiszámíthatatlanul sorjáznak, a rubel leértékelése jelentősen drágítja a magyar termékeket, ráadásul a bilaterális kereskedelmet dollárban számolják el, így a szaldót az euró/dollár keresztárfolyam változása is csak rontotta. Nem segíti a magyar exportot az sem, hogy az ITDH a tavalyinál is kisebb pénzből, kevesebb gazdasági rendezvényt szervez a térség országaiban.
A magyar külgazdaság-politika irányítói szerint annál fontosabb a szomszédos - nem FÁK-tagállam - Ukrajna, amelynek gazdasága ugyan tavaly is tartósan válságjelenségeket produkált, a két ország közt kereskedő vállalkozók helyzete viszont fokozatosan stabilizálódik, és bérmunka-konstrukciók is kialakultak. Hosszú távon Magyarország félmilliárd dollár körüli - kiegyensúlyozott - forgalommal kalkulál Ukrajnával.
Minden szakértő szerint Magyarország a FÁK-országokban, illetve Ukrajnában tartósan csak tőkebefektetésekkel - amelyeket termelési együttműködések egészítenek ki - vetheti meg a lábát.
D. L.