BUX 132484.92 -1,33 %
OTP 41660 0,0 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Idén is támogatja a tárca a kivitelt

A nyúlágazat teljes árbevétele 1998-ban elérte az 5 milliárd forintot, ebből 4,8 milliárd forint, azaz 23,2 millió dollár értékű volt az export, szemben az 1997. évi 27,1 millió dolláros exportárbevétellel - tájékoztatta lapunkat Bleyer Ferenc, a Nyúl Terméktanács ügyvezetője. Az agrártárca a tavalyi mértékben várhatóan az idén is támogatja a kivitelt, normatív támogatást azonban nem ad a nyulakra.

2000. február 16. szerda, 00:00

A tavalyi évhez hasonlóan idén is kilogrammonként 20 forinttal támogatná a nyúlhús kivitelét, legfeljebb 6 ezer tonna áruig, összesen 120 millió forint értékben a szaktárca - derül ki az erre vonatkozó FVM-rendelet tervezetéből. Ez azt is jelenti, hogy csaknem az összes exportált nyúlhús szubvencióban részesülhetne, a feldolgozottabb - s egyúttal könnyebb - termékeknek az exportban növekvő részesedése miatt tavaly ugyanis 6651 tonna nyúlhúst exportáltak a magyarországi feldolgozók, ami az 1997-es 8246 tonnához képest 19 százalékos csökkenés. A tervezet szerint a támogatásra csak a március 1. és november 30. között kiszállított áru után lehet pályázni.
Az export volumenének csökkenésében a kivitel szerkezetének megváltozása mellett része van annak is, hogy 1998 végén mintegy 400 tonna fagyasztott készlet volt a raktárakban, amelyet most értékesítenek. A szakember szerint az exporttámogatás több mint 50 százaléka a termelőkhöz kerül, a kapacitásfelesleggel küzdő feldolgozók ugyanis - önköltségük csökkentése érdekében - árversenyt vívnak az alapanyagért.
Bleyer Ferenc elmondta, hogy az elmúlt évben 13 903 tonna élő nyulat vásároltak a vágóhidak, 8 százalékkal kevesebbet, mint 1997-ben. Vágottnyúltermék összesen 7542 tonna készült tavaly, ami szintén 92,5 százaléka az előző évinek. A növekvő belső fogyasztás miatt azonban az 5,8-6 milliós - az évtized elején még 13-14 milliós - nyúltermelés tavaly mindössze 4 százalékkal csökkent. Az alacsony felvásárlási árak miatt a múlt évben mintegy 15 százalékkal több vágott nyulat adtak el a belföldi forgalomban, mint az előző évben, becslések szerint a megtermelt mennyiség 4-5 százaléka már önfogyasztás, ami kétszerese a néhány évvel ezelőttinek. A tavalyi felvásárlási átlagár 277,81 forint volt, 12 százalékkal magasabb az előző évi 248,17 forintnál - amellett, hogy a takarmányárak az 1997. évi szinten maradtak. Az átlagárban benne vannak a nagyüzemi telepek árai is, amelyek a jobb minőség miatt magasabb szinten mozogtak, mint a havi árjelentésekből kalkulált kilogrammonkénti 269-270 forintos kistermelői ár.
Az ügyvezető szerint az ágazatnak az intenzív tenyésztőtelepekre igénybe vett beruházási támogatások mellett nagy lendületet adott az importanyák vámmentes behozatala is. (Idén 15 ezer tenyésznyúl behozatalára kapott vámmentességet a terméktanács az 1998. évi 22 ezret követően.) A feldolgozott nyulak mintegy 20 százalékát nagyüzemi módszerekkel tenyésztik, szemben az előző évi 10-11 százalékkal. Az ágazatban tehát tavaly elindult a struktúraváltás, ami azért is fontos, mert háztájiban 30-35, a nagyüzemi telepeken viszont 50-52 nyulat lehet értékesíteni egy anya után évente. Ráadásul míg a háztáji nyúl vágási kitermelése (vagyis a hús aránya az élősúlyhoz képest) 52, a nagyüzemié 57-58 százalék.
A nagyüzemi arány növekedése mellett csökkent a kistermelői termelő anyaállomány, pedig Bleyer szerint az utóbbinak is van létjogosultsága. Megfelelő támogatottság mellett 50-100 anyás blokkokat lehetne létrehozni, s 100 anyanyúl már eltartana egy családot - vélte az ügyvezető.
TÓTH LÁSZLÓ LEVENTE

Ez is érdekelhet