Csökkenő kormányzati adósság

Idén januárban a pénzaggregátumok éves indexei a pénzállomány gyorsuló ütemű növekedését mutatták. A bankrendszeren kívüli készpénzt és a látra szóló forintbetéteket tartalmazó M1 aggregátum az előző év januárhoz képest 23,5 százalékkal nőtt, a szélesebb értelemben vett pénzmennyiség (M3) - mely a készpénzt, a bankbetéteket és a pénzintézeti értékpapír-állományt fogja át - az egy évvel korábbihoz képest 18,2 százalékkal gyarapodott.
A monetáris bázis éves növekedési üteme januárban 15,5 százalék volt, vagyis decemberhez képest kissé lassult. A kormányzat összes nettó tartozása december végéhez képest januárban jelentősen, csaknem 190 milliárd forinttal csökkent, és miután a többi belföldi felvevő nem növelte jelentősen hitelállományát a belföldi hitelállomány egésze is több mint 170 milliárd forinttal mérséklődött.
A Magyarországra beáramló külföldi működőtőke 15-20 százaléka kereskedelmi célú beruházásokban valósul meg az elemzés szerint. A nagy külföldi befektetők kereskedelmi projektjeinek - bevásárlóközpontok, szakáruházak, áruházláncok - kiépítése 1997-ben indult meg, s idén és jövőre teljesedik ki. A Bau-Data adatbázisában 1997-ben és 1998-ban 1733 kereskedelmi célú projekt közül 289 bevásárlóközpont szerepelt, ezek közül 116 létesítmény megvalósítási költsége meghaladta az 500 millió, további 110 létesítményé pedig a 200 millió forintot.
A lakásépítési piac tavaly stagnált - bár az építőanyag-forgalomban nem lehetett visszaesést tapasztalni -, a társaság adatbázisában szereplő lakásépítések értéke 200 milliárd forint körül alakult.
A kormány, illetve az önkormányzatok által finanszírozott mélyépítési, infrastrukturális és környezetvédelmi beruházások értéke tavaly az építési piac 34 százaléka körül alakult. A magasépítés közösségi finanszírozású projektjei - oktatás, művelődés, egészségügy - hasonlóan a nemzetközi gyakorlathoz szerénynek mondhatók, e területet némiképp fellendítheti, hogy a kormány jövőre és 2000-ben összesen 26 milliárd forintot szán millenniumi pályázatok finanszírozására, s ebből kétharmad részben beruházásokra.
Az elemzés szerint az elmúlt évben egyensúly alakult ki Nyugat- és Kelet-Magyarország építési beruházásaiban, 32-32 százalékos részaránnyal, ezzel párhuzamosan viszont csökkent a központi régió súlya. A keleti országrészben általánossá vált, hogy a helyi önkormányzatok társasági, illetve iparűzési adókedvezményekkel, területadással, ipari parkok kialakításával ösztönzik a befektetéseket. A nyugati országrészben a helyhatóságok az ipar betelepülését inkább magasabb tőkebefektetésekhez, kutató-fejlesztő bázisok létrehozásához kötik.
D. GY.