- Mi várható nálunk az EU gázliberalizációs elképzeléseinek bevezetésekor? Nehéz elképzelni, hogy a Dégáz, a Tigáz, a Ddgáz vagy a Mol végigjárja a fogyasztókat, és sorra aláígérnek egymásnak.
- Tudomásul kell vennünk, hogy a gázpiacon is versenyhelyzet előtt állunk. Az EU-norma szerint a bevezetés időpontjától az évi több mint 25 millió köbméter fogyasztású végfelhasználók választhatnak maguknak szolgáltatót, öt évvel később 15 millió, 10 évvel később pedig 5 millió köbméter a jogosultság alsó határa. Az európai uniós irányelvvel egyet kell értenünk, mivel az azt a célt szolgálja, hogy a fogyasztók jobb minőségű szolgáltatásban részesüljenek. Úgy tudjuk, hogy a kormány jelenleg is dolgozik az új energetikai stratégia kialakításán, amelynek foglalkoznia kell az EU-irányelvek átvételével. A Dégáznál a felkészülés stratégiai kérdés, amelynek keretében hamarosan meg kell kezdenünk az anyagi tartalékolást is. A jobb kiszolgálás, a többletszolgáltatások bevezetése ugyanis pénzbe kerül. Fő célunk az ügyfeleink megtartása, azon egyelőre nem gondolkozunk, hogy hogyan hódítsunk el másoktól fogyasztókat. A versenyhelyzet következménye lesz várhatóan az is, hogy a földgáz díjának emelkedése mérséklődik, illetve az árak esetleg csökkenhetnek is.
- Miért, megszűnik az állami díjszabás?
- Igen, 2001. január elsejétől a hatósági árszabályozás várhatóan megszűnik, függetlenül attól, hogy csatlakozunk-e az EU-hoz vagy sem. Az unió irányelvei várhatóan csak a csatlakozás időpontjában lépnek életbe Magyarországon, de a központi ármegállapítás rendszerének megszűnése mindenképpen 2001-től várható.
- A Dégáz most erős cég?
- Attól függ, mihez képest. Én úgy érzem, hogy a Dégáz egy pénzügyi szempontból konszolidált, jó cégnek minősíthető, azonban nem ülhetünk ölbe tett kézzel, mert ezt a pozíciót könnyen elveszíthetjük, ha nem nem törekszünk folyamatosan a költségeink ésszerű csökkentésére.
- Hogyan csapódik le önöknél az Alkotmánybíróság döntése, amely alapján az önkormányzatok úgy érzik, hogy jogot formálhatnak a gázközművekre vagy azok egy részére?
- Nem közvetlenül minket, a gázszolgáltatókat érinti a probléma. Érdeklődéssel figyeljük az eseményeket, de jogviszonyon kívüli felek vagyunk. Úgy gondoljuk, hogy legyen bármely kimenetele is a pereknek, a gázszolgáltatók eredeti tulajdonosi szerkezetének megváltoztatása nem jöhet szóba.
- Milyen a viszonyuk a Mol Rt.-vel?
- A Dégáznak először is 2006-ban lejáró hosszú távú szerződése van a Mollal, amely természetesen kizárólagos gázszállítónk.
- Ez nem sérti a várhatóan már 2006 előtt életbe lépő gázliberalizációs elveket?
- A kérdés nagyon korai. Még azt sem tudni, hogy milyen lesz a szabályozás, és mely cégek lesznek akkor esetlegesen a Mol konkurens szállítói. Elméletileg természetesen előfordulhat, hogy már 2006 előtt megjelennek a Mol versenytársai a gázszállításban. Ezt természetesen nem úgy kell elképzelni, hogy ezek a cégek új vezetékeket építenének: az irányelv lényege az, hogy a Molnak igény esetén térítés ellenében rendelkezésre kellene bocsátania szállítókapacitását más, erre esetleg feljogosított szállítóknak. Ha a gázpiac liberalizációjára akkor kerül sor, amikor a gázszolgáltatók és a Mol közötti gázszállítási szerződések még hatályban lesznek, az érdekelt feleknek az akkori körülmények és lehetőségek függvényében kell dönteniük arról. A Mol 27,18 százalékban tulajdonosa is a Dégáznak. Tudomásom szerint a Mol a szabadpiacon vásárolta fel a részvényeinket. Azt bizton állíthatom, hogy a GdF, amely jelenleg 67,6 százalékos tulajdonosa a Dégáznak, nem adott el a Molnak részvényt. Ezenkívül Szeged városának birtokában van a részvények 4,91 százaléka. Mivel a Mol jelentős tulajdonossá vált, már tárgyalások folynak számára egy igazgatósági helyről is.
- Nem tartja furcsának - főként a verseny közeledtével -, hogy résztulajdonos beszállítójuk egyben, a tulajdonában lévő kis gázszolgáltatókon keresztül, versenytársuk is?
- Amikor 1995-ben a külföldi befektetők megvásárolták a magyar gázszolgáltatók részvényeit, akkor a Mol szerepe a magyar gázpiacon egyértelműen szállítói volt. A privatizációs szerződés aláírása óta azonban a helyzet megváltozott, és a Mol érdekelt lett a privatizált gázszolgáltatókban és az újonnan alakult kisebb szolgáltatókban. A külföldi befektetőknek ezt a kérdést elemezniük kell, és meg kell vizsgálniuk, hogy ebből a szerepbővülésből számukra milyen konzekvenciák adódnak. Hiszen valóban olyan helyzet alakult ki, hogy egyrészt a Mol tulajdonos egy szolgáltatóban, és egy másik társaság, amelyben a Mol szintén tulajdonos, elvileg jelentkezhet konkurenciájaként is az adott szolgáltatónak. Szeretném leszögezni: az a törekvés, hogy a Mol a gázszolgáltatásban is piaci részesedésre törekszik, a Mol szempontjából érthető, amennyiben ez a mindenkor hatályos jogi szabályozással szinkronban van.
- Úgy tudjuk, a kis gázszolgáltatók elsősorban ott tudnak versenyezni a helyi gázszolgáltatókkal, ahol nem a gázszolgáltató a hálózat tulajdonosa, csupán bérli azt. E bérleti díjra szoktak ráígérni a konkurensek.
- Ez is egy megoldás azokon a településeken, ahol nem a mi tulajdonunkban van a gázhálózat. Fogyasztóinknak viszont csupán néhány százalékához vezet más tulajdonában lévő vezeték. Tény, hogy ebben az értelemben már ma is létezik verseny a szektorban. Egyébként a Dégáz szolgáltatási területén a Mol és a Mol többségi tulajdonában lévő társaságok nem végeznek gázszolgáltatást.
- Azt hallani, hogy a Dégáz területén levő Szeb-gáz Kft. Mol-tulajdonba került.
- Ez igaz, de a Szeb-Gáz Kft. csak PB-gáz vezetékes szolgáltatásával foglalkozik. Van olyan vezeték, amely a Szeb-Gáz tulajdonában van, de miután a rendszert átállítottuk földgázra, egy szerződés keretében ott is a Dégáz végzi a szolgáltatást.
- Mi a Dégáz elképzelése azokkal a nagyfogyasztókkal, amelyeket a Mol közvetlenül szolgál ki a Dégáz területén?
- Erre a gáztörvény szintén lehetőséget ad a Molnak. Üzleti kérdés, hogy mit teszünk ezekkel a fogyasztókkal. Stratégiánk, a pénzügyi lehetőségek és az adott szituáció együttes elemzése alapján döntjük el, hogy mikor mit teszünk ez ügyben. Nekünk elsősorban nem azt kell figyelembe vennünk, hogy mennyi gázt adunk el, hanem hogy ebből mennyi a hasznunk. Jelenleg a Mol jóval olcsóbban tudja adni a gázt a végfelhasználóknak, mint ameny-nyiért mi tudnánk szolgáltatni. Gondolom, a liberalizáció bevezetése számunkra is nagyobb mozgásteret nyújt majd az igényekhez alkalmazható árak kialakításában.
- Milyen eredményt ért el tavaly a Dégáz?
- A mérleg lezárásáig erről nem mondanék adatokat. Az biztos, hogy még nem értük el az államilag garantált 8 százalékos eszközarányos nyereséget, mivel a Magyar Energia Hivatal (MEH) több költségelemünket nem ismerte el. Tekintettel a MEH ellen a többi gázszolgáltatóval együtt indított perre, most nem közölhetem, hogy mekkora az eszközarányos nyereségünk és mely költségelemeket kérjük elismertetni. Az eljárást készek vagyunk bármikor megszüntetni, ha a MEH pozitívan bírálja el kérelmünket, és közel kerülhetünk a 8 százalékos eszközarányos nyereséghez, ami egyébként akár év közbeni gázáremelés formájában is beépülhet a gázárakba. Hozzátenném, hogy eredményünk növelésében egyre nagyobb szerepet játszik a hatékonyság növelése, a költségek állandó elemzése és csökkentése, amit egyébként tulajdonosunk és a MEH is folyamatosan igényként támaszt velünk szemben.
- Mik a Dégáz idei tervei?
- Több mint 2 milliárd forintos beruházást szeretnénk végrehajtani. Mivel szolgáltatási területünkön minden település bekapcsolódott már a szolgáltatásba (három kivételével, ahová nem szállítható gazdaságosan földgáz), ezt elsősorban méréskorszerűsítésre, gázvezeték-rekonstrukcióra, az ügyfélszolgálat fejlesztésére, informatikai munkálatokra és hatékonyságnövelésre költjük. 10 ezer új fogyasztót szeretnénk bekapcsolni a jelenlegi 440 ezer mellé. Célunk átlagos időjárási körülmények között 1,3 milliárd köbméter földgáz értékesítése, ami több mint 10 százalékos növekedést jelentene.
- Milyen a Dégáz viszonya a fogyasztóival?
- A kintlévőségünk növekszik, a fizetési hajlandóság pedig sajnos folyamatosan csökken. A legkisebb fogyasztói kategóriába tartozókon, az önkormányzatokon keresztül igyekszünk segíteni, esetlegesen kedvezményekkel, részletfizetési lehetőségekkel. Bevezettük a kiegyenlített díjszámlázást, ami azt jelenti, hogy csupán negyedévente olvassuk le a gázszámlát, a köztes hónapokban pedig a becsült fogyasztás szerint kell fizetni. Ez a fogyasztóink dolgát is megkönnyíti, hiszen így a gázszámlák nagysága nem ciklikus, hanem egyenletesebb.
- Felmerült-e a gázszektorban a tarifareformmal kapcsolatban az, hogy a fogyasztói struktúra különbözőségei miatt minden szolgáltatónál legyenek területi árak?
- Ez a probléma nálunk nem merül fel, mivel a gázszolgáltatók fogyasztói struktúrája az egész országban meglehetősen kiegyensúlyozott. A gázszolgáltatók képviselőinek részvételével folyik a tarifareform előkészítése, azt azonban még nem tudni, hogy a szöveg végleges formája milyen lesz.
MARNITZ ISTVÁN
**** KERETBEN ****
Laczó Sándor most betöltött posztja előtt 26 évig az Égáz Rt.-nél dolgozott különféle beosztásokban. Kirendeltség-, üzemegység-vezető, üzemigazgató, majd vezérigazgató-helyettes volt. A privatizációt követően egy évet Franciaországban töltött, ahol megtanult franciául és megismerhette a főtulajdonos GdF napi életét. Szerinte az ott szerzett tapasztalatok - hozzáigazítva a magyar viszonyokhoz - nagymértékben alkalmazhatók a Dégáz hatékonyságának növelésében. Kiküldetésekor a vezérigazgatói kinevezéséről még nem volt szó, a lényeg a tapasztalatszerzés és a nyelvtanulás volt. Galambosi István vezérigazgató nyugállományba vonulása után ez év január elsején lett Laczó Sándor a Dégáz vezérigazgatója.