A húsipar árbevétel-arányos nyeresége 1 százalékra esett

A Rabobank elemzése szerint be kell zárni húsüzemeket, a túltermelés mérséklése nélkül ugyanis nem képzelhető el a húságazat egyensúlya - véli Fórián Zoltán, a Rabobank elemzője. Szerinte tarthatatlan, hogy az ágazat az exportlehetőségek bővülésére számítva "cipelje" tovább a felesleges kapacitásokat. Amennyiben viszont a kormány fenntartja a sertésállomány növelésére vonatkozó elképzeléseit, kiszámítható és megfelelő mértékű exporttámogatást kell nyújtania a többlet értékesítéséhez. A kiszámíthatatlanság egyébként már évek óta rontja az ágazat exportesélyeit, idén például az exportőröknek január 4-ig kellett jelentkezniük a kedvezményes EU-kvótákra, míg az exporttámogatás mértékéről még február közepén sem értesültek - hívta fel a figyelmet Fórián.
Az elemzés szerint tavaly a húsipar termelése növekedett, jövedelmezősége viszont romlott.
Ezt nagyobb részben a belföldi, kisebb részben az exportárak csökkenése okozta - nem utolsósorban az EU Oroszországba irányuló kivitelének kiemelt támogatása folytán. Az előzetes adatok szerint tavaly mennyiségben 20-25 százalékkal nőtt a húsexport, de az ebből származó árbevétel 5 százalékkal csökkent. A belföldi piacon elszenvedett veszteségek egyértelmű kapcsolatban vannak a kereskedelem által indukált árversennyel. Mindezek miatt tavaly a húsipar árbevétel-arányos nyeresége alig 1 százalékra esett - 12 milliárd forint állami támogatás mellett. Mivel a költségek növekedését nem tudták érvényesíteni a feldolgozók, a fejlesztések is elmaradnak, ami komoly versenyhátrányt okozhat az EU-csatlakozás után.
A jelenleg működő 500-600 húsfeldolgozó üzemből azokat, amelyek a higiéniai feltételeknek nem felelnek meg, be kellene zárni, elegendő lenne a minősítéssel rendelkező mintegy 200 feldolgozó munkája, Magyarországon ugyanis még mindig évente 1 millió sertést vágnak feketén - mondta lapunknak Menczel Lászlóné, a Magyar Húsiparosok Szövetsége titkára. Szerinte a nyereség csökkenése annak a következménye, hogy a húsipari cégek az alacsony árak ellenére megtartották exportpiacaikat, illetve újakat kutattak fel. A belföldi árak csökkenéséhez a kettős árrendszer is hozzájárult: az exporttámogatás fejében az E minőségű élő sertés kilogrammjáért 230 forintot kellett fizetniük a külföldre is szállító feldolgozóknak, míg a csak belföldre termelők 193 forintért is vásárolhattak. Ez élő sertésnél 37, a sertéshúsnál 80 forint különbséget jelentett kilogrammonként. A szövetség idén 55 - összesen 7-8 millió sertés feldolgozásához elegendő kapacitással rendelkező - tagjának az alapanyagár ismerete nélkül, csupán a költségek alapján legalább 8-10 százalékos áremelést javasolt.
L. L.