Időzített bombák a felelősségbiztosítási díj liberalizációjában

A Pénzügyminisztériumban eddig nem készült újabb tervezet a kötelező biztosítás díjliberalizációjával kapcsolatos jogszabály-módosításokról - tudta meg lapunk. Igaz, a folyamatot több személyi változás is hátráltatta, de ahhoz, hogy a biztosítók fel tudjanak készülni a szabad díj bevezetésére, több hónapra lenne szükségük. A társaságok képviselői egyöntetűen a mielőbbi teljes díjliberalizáció mellett voksolnak, ugyanakkor számos problémára is fel kell készülniük.
Ezek egyike a haszongépjárművekhez kapcsolódik. Az egyik hazai biztosító szakembere szerint volt olyan év, hogy az előző évi káralakulás a díjak 150 százalékos növelését tette volna szükségessé, ennek dacára 40 százalékos emelésről született kompromisszum.
A folyamat következtében díjelégtelenség alakult ki, vagyis a haszongépjárművek után fizetett díj nem elég az általuk okozott károk kifizetésére. Így a teljes díjliberalizáció akár 300 százalékos díjemeléssel is járhat.
A másik időzített bomba a díjtartalékok elégtelensége. Egy személyi sérüléses baleset esetén a kár több száz millió forint is lehet és a biztosítókat akár 20-30 éven keresztül terhelheti a járadékfizetés kötelezettsége.
A probléma igen messzire vezet, ugyanis az egészségügyi rendszer átalakulásával a társaságoknak már szélsőséges esetben is fizetniük kell - ha például az optimális gyógyulás másképp nem biztosítható, a magánklinikán vagy a külföldön történő gyógykezelést -, ami megnehezíti az előzetes kalkulációt és a szükséges tartalékok kiszámítását.
Az elmúlt években akadt olyan cég, amely úgy növelte piaci részesedését, hogy közben eltekintett a bonusigazolásoktól és az ügyfeleket gyakorlatilag "bemondásra" sorolta kategóriákba. Bár összesített adatok még nem állnak rendelkezésre, egy biztosítási szakértő becslései szerint a kötelező felelősségbiztosítási szerződők 40 százaléka 2000-ben a legkedvezőbb bonusbesorolást kapta.
A Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) közgazdasági ügyvezetője nem tart drasztikus változásoktól a kötelező piacán. Forgács Zoltán elmondta, a nagy károk viszontbiztosítással egyszerűen kivédhetők. Bevált gyakorlat, hogy a társaságok úgynevezett nem arányos viszontbiztosítást kötnek, vagyis egy meghatározott kár fölötti kockázatot adnak el a viszontbiztosítónak. A Mabisz elképzelései szerint a díjliberalizáció bevezetésével a kárösszeget limitálni kell. A szövetség a mai, elméletileg végtelen kártérítési összeg felső határát káronként 800 millió forintnál húzná meg, amiből a cégek legfeljebb 200 millió forintot a dologi, 600 milliót a személyi sérülésekre fizetnének. A biztosítók továbbra is alkalmaznák a bonus-malus rendszert - sőt, elképzeléseik szerint az kiterjeszthető lenne akár a haszongépjárművekre is -, ám annak kötelező jellege megszűnne. Az élesedő piaci verseny miatt nagy merészség lenne, ha egy biztosító nem venné figyelembe az ügyfél bonusbesorolását, akkor ugyanis piacot veszítene.
A biztosítók jelenleg egymás között egyeztetik a majdani, liberalizált piacra vonatkozó jogszabálytervezetet. A minisztériumi előkészítés egyre sürgetőbb, mivel a cégeknek fel kell készülniük az új helyzetre. Ezért a zökkenőmentes átmenet érdekében azt kérték a pénzügyi tárcától, hogy a kormánykoncepció lehetőleg áprilisra készüljön el.
G. Á.