Magyar áru még nehezebben kerül az orosz piacra

Az érintett termékek a szalámi- és kolbászféleségek, valamint a lapocka. A szaláminál mázsánként 28-ról 50 euróra - azaz 60 dollárra -, a kolbásznál 40, a lapockánál 50 euróra nőtt a kivitel támogatása. A brüsszeli határozat haszonélvezői a hírek szerint elsősorban Dánia, Hollandia, Franciaország, Belgium és Németország. Az unió célja, hogy az orosz gazdasági válság következtében kieső exportért kárpótolja a tagországokat.
Magyarország számára elvben inkább a hasított félsertés, illetve a kevésbé feldolgozott sertéshús nagy piaca Oroszország - már amikor az uniós exporttámogatások ezt engedik -, a bejelentett intézkedés azonban így is kedvezőtlenül érinti az időközben új piacok felkutatására is vállalkozó hazai feldolgozókat. Az Oroszországba irányuló sertéscomb- és lapockaexport értéke 1997-ben 9 millió dollár volt, ennek a terméknek a második számú célországa 2,1 millió dollár értékkel Lettország. Az Oroszországba irányuló összes magyar sertéshúskivitel az orosz fizetésképtelenségen túl az unió egyre növekvő exporttámogatásai miatt is csökkent.
Az EU tavaly májusban, illetve ősszel már megemelte az exporttámogatást a hasított sertésre, a csontos és csontozott sertéshúsra, illetve egyes származékokra (NAPI Gazdaság, 1998. május 15, 1-3., 1998. október 28., 1. oldal). Nem sokkal később azonban - erőteljes kelet-európai nyomásra - Brüsszel felülbírálta a döntést és csökkentette a szubvenciót.
(NAPI)