BUX 132484.92 -1,33 %
OTP 41660 0,0 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Újra egy számjegyű infláció, 11 év után

Januárban az előző hónaphoz képest 2,5 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, ami éves szinten 9,8 százalékos árnövekedést jelent. Ez 0,3 százalékkal nagyobb, mint a NAPI Gazdaság által megkérdezett elemzők előrejelzéseinek átlaga. A várt központi árintézkedések mellett az elemzők előrejelzéseit meghaladó mértékben, 1,9 százalékkal nőttek az élelmiszerárak.

2000. február 12. szombat, 00:00

A fogyasztói árak januárban decemberhez képest 2,5 százalékkal emelkedtek, az idényáras élelmiszerek hatását kiszűrve pedig 2,2 százalékkal. Az árnövekedésből 1,5 százalékot magyaráznak a központi árintézkedések: az elektromos energia, a víz, a csatornahasználat, a tv-előfizetés és a telefonbeszélgetések díjtételeinek emelése. Az intézkedések teljes hatása csak 1-2 hónap múlva, a számlázások után érződik.
Átlagon felüli mértékben emelkedett a szolgáltatások (4,5 százalék) és az egyéb cikkek, üzemanyagok (3,3 százalék) árucsoportok árszintje. A szolgáltatásokon belül januárban 12,7 százalékkal emelkedtek a díjtételek a hírközlés terén, 12,8 százalékkal a tömegközlekedésben, 10,6 százalékkal a tv-előfizetésekben, 9,1 százalékkal a postai szolgáltatásoknál, a lakbérek pedig 5,6 százalékkal emelkedtek.
Jelentősen drágultak az újságok és folyóiratok (5,6 százalék) és a jármű-üzemanyagok (8,3 százalék). A háztartási energián belül a tüzelőolaj ára 7 százalékkal, a palackos gáz ára pedig 5,7 százalékkal nőtt.
Az elemzők várakozásait meghaladó mértékben nőtt az élelmiszer árucsoport árszintje (1 százalék helyett 1,9 százalékkal). Az előző hónapok során az élelmiszerek terén bekövetkezett csekély árnövekedések után - október 0,2, november 0,1, december 0,2 százalék - kiugró érték a januári 1,9 százalék, bár alatta marad a tavaly januári 2,9 százaléknak. Az árucsoporton belül jelentősen emelkedett a friss zöldség- és főzelékfélék (27,4 százalék), a hazai és déli gyümölcsök (5,4 százalék), az óvodai és bölcsődei étkezés (3,0 százalék), a tej és tejtermékek (2,7 százalék, illetve 2,5 százalék) ára. A burgonya januárban 13,9 százalékkal drágult, ez elsősorban azzal magyarázható, hogy a gyenge nyugat-európai termés miatt a termelők a hazai piac helyett előszeretettel keresnek piacot külföldön az átlagosnak nevezhető ez évi termésnek.
Az infláció csökkenő trendjében ez idáig meghatározó szerepe volt az élelmiszerárak alakulásának; elképzelhető, hogy ez 1999 első hónapjaitól kezdődően megfordul. Az októberi 4,5 százalékos és a novemberi 2,7 százalékos mezőgazdasági termelői árcsökkenés után decemberben megfordult a trend, és a felvásárlási árak 7,5 százalékkal nőttek, ami már januárban éreztette is hatását a fogyasztói árakban. Nincs megállapodás még a liszt- és kenyérárak alakulásáról, és bizonytalan az idényáras zöldségek és gyümölcsök árainak alakulása is, így az élelmiszer árucsoport árszínvonala várhatóan az elkövetkező hónapokban is meghaladja az elmúlt hónapok rendkívül kedvező értékeit.
A szeszes italok és dohányáruk árucsoport árszínvonala januárban 2,1 százalékkal nőtt, ezen belül legjelentősebben a sör ára (3,9 százalékkal).
Az elemzők kedvező inflációs adatra számítva repokamat-csökkentést vártak e hétre, bár Járai Zsigmond pénzügyminiszter szerdán Varsóban úgy nyilatkozott, hogy a kormány nem tervez újabb kamatmérséklést.
SZ. SZ. K.

Ez is érdekelhet