Az OECD-országokban a társasági adó mértékét évről évre csökkentik. Tavaly a tagországok közül egyedül Finnországban emelték a kulcsot, Franciaországban, Németországban, Nagy-Britanniában, Írországban, Lengyelországban, Csehországban és Japánban mérsékelték. A csökkentés ezekben az országokban általában nem egy új adópolitika része, csupán állomása egy korábban megkezdett folyamatnak. Az OECD- és az EU-országokban 1996 óta átlagosan 3,5 százalékponttal mérséklődött a társasági adó, az előbbiekben 39-ről 34,1 százalékra, az unióban 37,6-ról 34,09 százalékra.
A magyar társasági adó kulcsa - 18 százalék - jóval alacsonyabb a legtöbb uniós országbelinél, s a tényleges adóelvonás mértékében még jelentősebb a különbség. A magyar szabályok ezen a téren is igen előnyösek - idén a kedvezmények jóvoltából akár 10 százalék alá is csökkenhet a ténylegesen befizetett társasági adó mértéke.
Ennek köszönhetően az előző évtizedben több mint 22 milliárd dollár tőke áramlott be, ami éves szinten 2 milliárd dollárt jelent.
A KPMG szerint az EU-csatlakozás előtt érdemes alacsonyan tartani a társasági adó kulcsát, így az ország kedvezőbb színben tűnhet fel a befektetők szemében. Persze az off-shore cégek számára megállapított különösen előnyös adók - 3 százalékos társasági, 5-15 százalékos forrásadó - szintén vonzzák a tőkét. Az EU adópolitikája azonban épp az ilyenfajta kedvezmények megnyirbálását tűzte ki célul. Ezt bizonyítja Írország példája is: a magyarországinál is alacsonyabb, 12 százalékos társasági adókulcsát az off-shore cégek adókedvezményeinek eltörlése árán tudta megtartani az unión belül.
Szakértők szerint a befektetők szemében Magyarország a csatlakozás után is megőrzi vonzerejét, annak ellenére, hogy az uniós tagság óhatatlanul a munkabérek emelkedését hozza majd magával. A keletebbre fekvő országok munkaerőpiaca ugyan még olcsóbb, ám kevésbé kvalifikált. Az előnyök megtartása érdekében azonban a jövőben mindenképpen mérsékelni kell a bérekhez kapcsolódó elvonásokat - társadalombiztosítási járulékot, személyi jövedelemadót -, valamint a fogyasztási adókat.
B. Z.
**** KERETBEN ****
A KPMG szerint a kevésbé fejlett régiók országaiban az elmúlt évben néhány tized százalékponttal emelkedtek az adókulcsok, amelyek még így is elmaradnak az OECD átlagától. Az ázsiai-csendes-óceáni régió országaiban az átlagos adókulcs a tavalyi 31,9 százalékról 32,3 százalékra, Latin-Amerikában 28,5-ről 29 százalékra emelkedett.
A KPMG szerint a kevésbé fejlett régiók országaiban az elmúlt évben néhány tized százalékponttal emelkedtek az adókulcsok, amelyek még így is elmaradnak az OECD átlagától. Az ázsiai-csendes-óceáni régió országaiban az átlagos adókulcs a tavalyi 31,9 százalékról 32,3 százalékra, Latin-Amerikában 28,5-ről 29 százalékra emelkedett.