Magyarország gyorsan kapcsolódott be a nemzetközi vérkeringésbe

Az elemzők Magyarország, Lengyelország és Csehország külkereskedelmi integrációját vizsgálva arra a megállapításra jutottak, hogy a hármasból Magyarország kapcsolódott be a leggyorsabban a fontosabb nyugati piacok vérkeringésébe. Az elemzők a potenciális külkereskedelem becslésénél az adott országok jövedelmét, népességét, egymástól való távolságát, a relatív árakat, valamint egyéb, a külkereskedelmet elősegítő és hátráltató tényezőket használtak fel.
Az EU-ból származó import esetében a három ország közül a magyarországi behozatal konvergenciája volt a leggyorsabb, a másik két országé nem különbözött számottevően egymástól. Ugyanakkor a CEFTA-import által kínált lehetőségeket Csehország aknázta ki leginkább, amit főként a Szlovákiával fenntartott - történelmileg kialakult - kereskedelmi kapcsolatai magyaráznak. Az elemzők szerint ezen a téren Magyarország és Lengyelország esetében még jelentős potenciál maradt kihasználatlanul. Ez valószínűleg azért lehet így, mert bár a feldolgozóipari termékek külkereskedelme liberalizált, a legnagyobb importelőnyöket kínáló élelmiszer-ipari és mezőgazdasági termékek kereskedelmét számos kvóta és vám korlátozza.
Az "egyéb" közép-kelet-európai országokból - e körbe tartozik Oroszország és Ukrajna - Lengyelország az egyensúlyi szintnek megfelelő mennyiséget, a cseh és a magyar gazdaság ennél valamivel többet importál. A túlzott integráció Magyarország és Csehország szűkös nyersanyagkészleteire vezethető vissza, s mivel a szállítási infrastruktúra - olaj- és gázvezeték-hálózat - viszonylag fejlett és relatíve olcsón használható, ez a helyzet várhatóan a jövőben is fennmarad. A délkelet-ázsiai országokból - Kínából, Hongkongból és Koreából - származó behozatal mindhárom ország esetében jóval a potenciális szint felett volt, ami arra utal, hogy ezek a gazdaságok gyorsan alkalmazkodtak a kelet-európai országok külgazdasági nyitásához.
A fejlett országokba irányuló exportot vizsgálva Magyarország közeledett a leggyorsabban az egyensúlyi szinthez, Csehország valamivel lassabban konvergált, míg Lengyelország számos reláció esetében távolodott attól. A lengyel helyzetet magyarázhatja, hogy a három ország esetében itt a legalacsonyabb a magas kutatási-fejlesztési beruházásokat és képzett szakmunkát igénylő exporttermékek - például a gépek, gépi berendezések - aránya a teljes kivitelen belül.
Magyarország esetében az export szintje 1997-ben közel állt az egyensúlyi értékhez, ami azt jelenti, a magyar kivitel ezen túl csak a bruttó hazai termékben, a működőtőke-beáramlásban, a reálárfolyamban vagy a népességben történő elmozdulás révén képes bővülni. Míg a magyar kivitel csaknem egyensúlyi szinten van a lehetőségeihez képest, a cseh mindössze fele-harmada a potenciálisnak. A kedvező cseh kilátásokat egyfelől az magyarázza, hogy Csehországnak közös határa van Németországgal, ami az EU legnagyobb gazdasági hatalma. Másfelől a külkereskedelmi szerkezet szerint súlyozott távolság az unió és Prága között jóval kisebb, mint az EU és Budapest között.
D. GY.