Az élelmiszeripar jövőjét a versenyképesség határozza meg

A várakozások szerint idén várhatóan javul a mezőgazdasági termelés feltételrendszere, erősödik a közepes méretű - 30-100 hektár közötti - területen gazdálkodó családi gazdaságok súlya az agrártermelésben. Kényszerű okok miatt is növekszik azonban az olyan családi gazdaságok száma, amelyekben az önellátás tekinthető az egyedüli megélhetési formának, ugyanakkor a vállalkozásszerű, piacra termelő gazdaságok is bővülhetnek.
A mezőgazdaság teljesítményének várható 2-3 százalékos növekedésén belül a szántóföldi növénytermelés, a szőlő- és a bortermelés nem éri el a bázisév eredményét, a zöldség- és gyümölcstermelésben azonban 6-7 százalékos növekedéssel lehet számolni. Az állattenyésztés várhatóan 3-5 százalékkal növekszik, különösen a juhágazat dinamikus fejlődését jelezték előre a kutatók. A tanulmányban utaltak arra, hogy a prognózisok idén 11 millió tonna gabonaterméssel számolnak idén - szemben az 1997. évi 14,1 és az 1998. évi becsült 12,9 millió tonnával. Az összes gabonatermésen belül 3-3,5 millió tonna búza- és 6-6,5 millió tonna kukoricatermés várható.
Az előrejelzések szerint az élelmiszeriparban a válság elhúzódása tovább tart, a szakágazatok fejlődése ennek függvényében is differenciálódik. Élénkítően hathat a termelésre a CEFTA-országokkal bővülő kereskedelem szélesítése, de számítani lehet a FÁK országainak fizetőképes keresletére is. Ezzel együtt az Ecostat szerint az élelmiszer-gazdaságban dolgozók számának további csökkenésére lehet számítani. Az elemzők szerint az agrárszféra mindent összevetve a sok gonddal terhelt tavalyi évben teljesítette a várakozásokat. A bruttó termelés volumene a megelőző évi szint körül alakul, 1-2 százalékkal meghaladhatja azt. Az élelmiszeripar jobb eredményeit azonban az év végén jelentkező kedvezőtlen értékesítési lehetőségek behatárolták. Erőteljesen érződik a keleti piacok újabb szűkülése, az orosz válság, a fizetőképes kereslet hiánya, más oldalról meg kell küzdeni az EU túltermelésével, az olcsó importtal, az alapanyag-termelés problémáival, az alacsony jövedelmezőséggel, a felvásárlási, értékesítési árak hektikus változásával, az értékesítési hálózatok monopóliumával.
Az orosz válságot a konzerv-, a baromfi-, a hús- és a gabonaipar szenvedte meg a leginkább - mutatnak rá az elemzők, utalva arra, hogy a korábbi exportmennyiséghez képest 1998-ban nagyságrendekkel kisebb volt a kiszállítás. A nehezedő külpiaci viszonyok hatására az élelmiszer-gazdasági külkereskedelmi aktívum - alapvetően a fenti okok miatt is - 12-13 százalékkal csökkent. Az élelmiszeripar jövőjét végül is az határozza meg, hogy a változó körülményekhez, feltételekhez hogyan igazodik, mennyire tudja versenyképességét növelni - véli az Ecostat.
L. L.